Nancy Pelosi amerikai házelnök szerdai megbeszéléseit követően elutazott Tajvanról, és folytatta ázsiai körútját, amelynek keretében felkeresi Dél-Koreát és Japánt is.
„Ma a világ a demokrácia és az autokrácia közötti választással néz szembe”
– jelentette ki az amerikai házelnök Caj Jing-ven tajvani elnökkel folytatott megbeszélése során. – „
Az Egyesült Államok elkötelezettsége sziklaszilárd a demokrácia megőrzése iránt, itt Tajvanon és bárhol máshol a világban”
– szögezte le a demokrata párti politikus.
Peking, amely kínai területként tekint a szigetre, és ellenez mindenfajta személyes találkozót a tajvani vezetők és külföldi politikusok között, több katonai gyakorlatot jelentett be a sziget körül, amelyek egy része benyúlik a tajvani területi vizekre is, és számos, kemény hangú nyilatkozatot adott ki a hat fős amerikai delegáció kedd esti tajpeji megérkezését követően.
Tajvan visszautasította a kedden indított, éleslövészetet is tartalmazó kínai hadgyakorlatot, amely 1995 óta a legnagyobb, Tajvant célzó kínai katonai manőver, amikor Peking nagyszámú rakétát lőtt ki a sziget közelében, hogy hangot adjon nemtetszésének Li Teng-huj akkori tajvani elnök amerikai látogatásával kapcsolatban.
„Tajvan nem fog meghátrálni a szándékosan megnövelt katonai fenyegetésekkel szemben”
– szögezte le Caj tajvani elnök Pelosival folytatott szerdai megbeszélése során.
„Határozottan megvédjük szuverenitásunkat, és tartjuk védelmi vonalainkat a demokrácia megőrzése érdekében. (.) A demokratikus Tajvannal szembeni bármilyen agressziónak beláthatatlan következményei lennének az egész ázsiai-csendes-óceáni térségre nézve”
– adta értésre Caj Jing-ven.
A tajvani elnök megköszönte az amerikai házelnök több évtizedes támogatását, és hálája jeléül kitüntetést adományozott a 82 éves amerikai politikusnak.
Nancy Pelosi tajvani látogatása tovább rontotta a már így is feszült amerikai-kínai viszonyt, tekintettel arra, hogy a képviselőház elnöke az amerikai elnök és alelnök után a harmadik helyen áll a hivatalos állami protokollsorrendben.
Huszonöt éve ő az első amerikai házelnök, aki Tajvanra utazik Newt Gingrich 1997-es látogatása óta.
Peking határozott és egyértelmű katonai, politikai és diplomáciai választ adott Pelosi látogatására: a kedd esti éleslövészet és a négynapos hadgyakorlaton túl a kínai néphadsereg légiereje 21 katonai repülőből álló rajt küldött kedd este Tajvan felé, Hszie Feng kínai külügyminiszter-helyettes pedig még aznap este bekérette hivatalába Nicholas Burns pekingi amerikai nagykövetet, hogy országa tiltakozásának adjon hangot a vizit miatt.
Provokatív lépésnek nevezte az amerikai házelnök tajvani látogatását az orosz elnök szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
Semmilyen politikai célt nem szabad és nem is lehet elérni olyan provokatív lépéssel, mint Nancy Pelosi tajvani látogatása – jelentett ki Dmitrij Peszkov.
Hozzátette: nem szabad alábecsülni azt a feszültséget, amelyet Pelosi útja kiváltott az ázsiai-csendes-óceáni térségben.
„Ez színtiszta provokáció. Az ilyen lépéseket néven kell neveznünk”
– mondta.
A szóvivő ugyanakkor óvott attól, hogy bárki „hangos és ijesztő szavakat” hangoztasson a világháborús veszélyről a látogatás miatt.
Hozzátette:
nincs napirenden, hogy a tajvani helyzetről egyeztessen Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban Mianmarban azt mondta, a Pelosi-látogatással az Egyesült Államok azt üzeni a világnak, hogy azt csinál, amit akar, mert rá nem vonatkoznak a szabályok. Megjegyezte: nem lát más okot, amely indokolná ezt a lépést, hiszen Washington pontosan tudja, mit jelent Tajvan Pekingnek.
Az amerikai házelnök kedden érkezett Tajvanra, miközben az Egyesült Államok deklaráltan továbbra is magáénak vallja az „egy Kína” elvet. Kína saját részeként tekint az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező szigetre.
