Hogyan élesztette újjá Azerbajdzsán az „el nem kötelezettek” mozgalmát?

Az egyre konfrontatívabbá váló nemzetközi politikával szemben az el nem kötelezettek mozgalmának (Non-Aligned Movement; NAM) tagjai közötti szolidaritás kulcsfontosságú lenne biztonságuk garantálásához és nemzeti érdekeik védelméhez – írja a National Interesten megjelent cikkében, Dr. Vaszif Huszejnov a Nemzetközi Kapcsolatok Elemző Központjának (AIR Center) osztályvezetője és a Bakuban található Khazar Egyetem adjunktusa.

A hidegháború idején a nemzetközi politika kettészakadása a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezette két tábor között a harmadik világ országaiból álló el nem kötelezettek blokkjának kialakulásához vezetett, amelyek ebben az ellenséges környezetben igyekeztek biztosítani túlélésüket. Ezek az országok nem voltak hajlandók semmilyen katonai blokkhoz csatlakozni, és 1970-ben tartott harmadik konferenciájukon a világ békéje és biztonsága érdekében a „nagyhatalmi katonai szövetségek megszüntetésére” szólítottak fel. A blokkról, amely a tagországok 1976-os ötödik konferenciája óta az El Nem Kötelezettek Mozgalma (NAM) néven ismert, a hidegháború végét követően, az 1990-es évek elején úgy vélték, hogy elvesztette jelentőségét.

Ezekkel az elemzésekkel ellentétben az elmúlt években új igény mutatkozott a NAM-ra, mivel a nemzetközi politika fokozatosan engedett a nemzetközi politika megosztottságának,

amely egyrészt az Egyesült Államok és szövetségesei, másrészt Oroszország és Kína között újra kialakult.

Az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése, és drámai következményeinek köszönhetően, „az el nem kötelezettség”, mint biztonsági stratégia újjáéledt számos országban. A NAM 2019 óta Azerbajdzsán elnöksége alatt figyelemre méltó előrelépést ért el afelé, hogy 120 tagországának hangját hangosan kifejező, befolyásos nemzetközi szereplővé váljon.

Azerbajdzsán az elnöksége alatt számos kezdeményezést tett a tagállamok közötti együttműködés összehangolására, a multilateralizmus és a nemzetközi együttműködés értékeinek megerősítésére, valamint az intézményi keretek újjáélesztésére. Azerbajdzsán elnökségének első éve (2020) egybeesett a koronavírus-járvány kezdetével. Baku különböző erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a tagországok összefogjanak a válság gazdaságukra és jólétükre gyakorolt hatásai elleni küzdelemben. Az azerbajdzsáni kormány kezdeményezésére a mozgalom a NAM történetében először 2020. május 4-én rendkívüli tagállami csúcstalálkozót tartott, amelyen több mint negyvenöt tagállam és nemzetközi szervezet vett részt. A csúcstalálkozón felszólaló és a kezdeményezést támogató vezetők között volt az ENSZ Közgyűlés hetvennegyedik ülésszakának elnöke, az Afrikai Unió Bizottságának elnöke és az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója is.

Létrejött az EU-Azerbajdzsán gázalku: Baku rengeteg gázt szállít Európának

A megállapodás értelmében Baku 2027-ig évente legalább 20 milliárd köbméter gázt szállít az EU-ba.

Bizonyítva, hogy kész és hajlandó vezető szerepet játszani a nemzeti egoizmus, az egyoldalúság és a protekcionizmus elleni globális küzdelemben, Azerbajdzsán a NAM virtuális csúcstalálkozójára tett javaslatai részeként az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülését is szorgalmazta. A kezdeményezést több mint 150 ENSZ-tagállam támogatta, és 2020. december 3-4-én került rá sor.

„Ez a közgyűlés rendkívüli ülésszak, történelmi pillanat a tagállamok, az ENSZ, a tudományos közösség és más érdekelt felek számára”

– mondta Volkan Bozkir, a közgyűlés elnöke a kétnapos összejövetel megnyitóján.

A mozgalom elnökeként Azerbajdzsán egyik fő célja, hogy előkészítse az alapokat a NAM esetleges intézményesítéséhez, amely a mozgalmat egy jól működő nemzetközi szervezetté tenné. Baku e cél érdekében néhány sikeres kezdeményezést terjesztett elő. A NAM parlamenti hálózatának és ifjúsági hálózatának Bakui kezdeményezésére történő elindítása jelentős lépés ezen az úton. Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök a tagállamok támogatásával kezdeményezte egy NAM iroda létrehozását New Yorkban.

„Úgy vélem, most jött el az ideje, hogy további lépéseket tegyünk az intézményi fejlődés irányába, ami segíteni fog nekünk abban, hogy megvédjük érdekeinket a nemzetközi színtéren, és erősíteni fogjuk az országaink közötti szolidaritást is”

– tette hozzá.

Ezen az úton az egyik nagy kihívás a mozgalom egyes tagjai közötti konfliktusok megléte.

Ez nem csak a blokk gyors intézményesülését akadályozza, hanem gyengíti azokat az erőfeszítéseket is, amelyek arra irányulnak, hogy a mozgalomnak a világ nagy geopolitikai kérdéseiben saját hangja legyen.

„Tudom, hogy vannak bizonyos problémák egyes tagállamok között. Úgy gondolom, hogy a NAM platform lehet arra, hogy megoldást találjunk ezekre a problémákra”

– hangsúlyozta Alijev június 30-án.

Mit keres Izrael a Dél-Kaukázusban?

Az Azerbajdzsán és Izrael közötti együttműködés éveken át alacsony médiafigyelem mellett zajlott, azonban nemrég a második hegyi-karabahi háború kapcsán (igaz csak rövid időre) újra a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került. Hende Olivér írása.

Bár nehéz, ha nem is teljesen lehetetlen, hogy a NAM keretein belül sikerüljön megoldani az összes ilyen államközi konfliktust, Azerbajdzsánnak az Örményországgal (amely nem tagja a NAM-nak) 2020 végén vívott háborúja során szerzett tapasztalatai mégis azt mutatták, hogy a blokk igen hatékonynak bizonyulhat esetenként.

A második karabahi háborúként vagy negyvennégy napos háborúként ismert háború során az ENSZ Biztonsági Tanácsának három állandó tagja – Franciaország, az Egyesült Államok és Oroszország – olyan határozatot próbált elfogadni, amely ellentétes lenne Azerbajdzsán létfontosságú érdekeivel, mivel nem hivatkozott volna a tanács korábbi, 1993-as határozataira, amelyek az örmény csapatok Azerbajdzsán szuverén területeiről való kivonására szólítottak fel.

„De barátaink, a NAM tagjai, az ENSZ Biztonsági Tanácsának akkori [ideiglenes] tagjai, megakadályozták az Azerbajdzsán-ellenes nyilatkozatot és megakadályozták az Azerbajdzsán elleni vádaskodási kísérletet, és így nem engedték, hogy az örménybarát globális erők megtámadják Azerbajdzsánt”

– mondta Alijev elnök a NAM parlamenti hálózatához intézett beszédében.

Az egyre konfrontatívabbá váló nemzetközi politikában ez a NAM-tagok közötti szolidaritás döntő fontosságú lenne a biztonságuk garantálása és nemzeti érdekeik védelme szempontjából. Azerbajdzsán erőfeszítései a mozgalom megerősítésére, a tagállamok közötti szorosabb kötelékek és együttműködés előmozdítására, valamint az intézményesítésre irányuló erőfeszítések ezért nagy jelentőséggel bírnak, és jelentős potenciállal rendelkeznek.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

BRICS: a nyugati hegemónia felszámolása?

Az utóbbi időben népszerű lett az elmélet, hogy a BRICS felemelkedésével véget ér a Nyugat hegemóniája, az USA móresre lesz tanítva és eljön a Kánaán. A KARD blog véleménycikke.