Hilél Kohén rabbi már hónapok óta segíti az ukrán hadseregben szolgáló zsidó katonákat, most pedig hivatalos kinevezést kapott. Becslése szerint mintegy ezer zsidó katona harcol az orosz megszállók ellen – írja Yeshivaworld, amelyet a zsido.com szemlézett.
Kohén rabbi már 23 éve igyekszik a gyökereiktől eltávolodott ukrajnai zsidókat visszatéríteni őseik hagyományaihoz. Jeruzsálem híres Meá Seárim negyedében nőt fel, Ukrajnában először a kilencvenes évek elején járt édesapjával, amikor a breszlávi Náchmán rabbi sírját látogatták meg Umánban. A háború kitörése után nagy szerepet vállalt az országból menekülő zsidók útjának megszervezésében.
„Amikor a menekülő zsidók ügyével foglalkoztam, több megkeresést is kaptam mind izraeli, mind ukrán részről egy lehetséges katonai segélyszállítmány megszervezése kapcsán. Magánemberek is megkerestek, például egy izraeli férfi, akinek Ukrajnában élő testvérét besorozták a hadseregbe. Segítettem neki sisakot és golyóálló mellényt beszerezni és eljuttatni a testvérének. További húsz sisakot és mellényt is vásároltam egy baráti országban és Kijevben gyakorlatozó zsidó katonáknak ajándékoztam. A legutóbbi izraeli utamon pedig különlegesen nehéz feltételeknek is ellenálló tfilintartó dobozokat szereztem be.
Gyártattam »zsidók védik Ukrajnát« feliratú kipákat is, melyek még a nem zsidó katonák között is igen népszerűek, mert így nem vádolhatják meg őket az oroszok azzal, hogy nácik volnának”
– mondta a rabbi, aki akkor került hivatalos kapcsolatba a hadsereg vezetőségével, amikor olyan férfiak ügyében járt el, akik csatlakoztak volna a harcolókhoz, de valamiért elutasították őket.
Kohén rabbi nem tartozik egyik zsidó szervezethez sem, önállóan cselekszik és egyedül gondoskodik tevékenységének finanszírozásáról is. Felesége és kilenc gyermeke a háború elején visszaköltözött Izraelbe, azóta folyamatosan ingázik a két ország között. Általában három hetet tölt Ukrajnában és egyet Izraelben, a családjával.
„Egy katonai rabbinak az a feladata, hogy emelje a katonák morálját és segítse őket, amikor nehéz helyzetbe kerülnek.
Az ukrán hadsereg 800 ezer katonájából úgy ezer lehet zsidó, tehát egy jelentős kisebbségről beszélünk.
A háború nem az elmélyült tanulás ideje, ezért inkább az imákra koncentrálunk, az erősíti a katonák lelkét. Nemrég tértem vissza a frontról. Nagyon nehéz körülmények fogadtak ott. A front sok száz kilométer hosszan húzódik és a katonák gyakran a legalapvetőbb felszereléseket is nélkülözik. Ahogy egy tiszt mondta, néha egy ásó is életet menthet.
Amikor aknatűz alá kerültek, azok a katonák maradtak életben, akiknél volt ásó és be tudták ásni magukat. A többiek odavesztek”
– mondta a rabbi.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
