A fajok keveredésével is foglalkozó tusványosi beszéde óta Orbán Viktor első nyilvános programja Bécsben volt, ahova Karl Nehammer osztrák kancellár meghívására érkezett.
Nehammer a találkozót megelőzően úgy fogalmazott:
„azért szükségesek az ilyen kétoldalú összefogások, mert az európai menekültügyi rendszer nem működik”.
A kancellár szerint
az EU határainak „erős védelemre van végre szükségük”, hogy így csökkentsék a menekültek Európába áramlását, és növelni tudják a biztonságot.
Az osztrák baloldali ellenzék a találkozó előtt felszólította Nehammert, hogy határolódjon el az Orbán Viktor tusványosi beszédében a „kevert fajokról” elhangzott eszmefuttatástól.
A két politikus a találkozót követően közös sajtótájékoztatót tartott, melyen az osztrák kancellár hangsúlyozta, hogy
„a rasszizmus mindenféle formáját elutasítjuk, és ennek bármiféle relativizálását is. Ebben a kérdésben Ausztriára azért is különösen nagy felelősség hárul, mert mi is részesei voltunk a nemzetiszocializmus bűneinek.”
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy
„Az antiszemitizmus és rasszizmus kérdésében teljes egyetértésben vagyunk. Amit az osztrák kancellár gondol, azt gondolom én is.”
Orbán szerint
Magyarország fantasztikus eredményeket ért el a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemben, és „ebben a mi kormányunk különösen is élen járt”
— és emlékeztetett:
zéró tolerancia van Magyarországon, jogilag is üldözendők az ilyen cselekmények és a politikai közbeszédben sem lehetségesek.
Ezért
„kértem a kancellár urat, hogyha bármi érzékeny történelmi vagy intellektuális szellemi természetű kérdés kerül elő, és kétségek vannak, akkor mindig egy kulturális koncepció szerint értelmezze a Magyarországról jövő híreket.”
Hozzátette, hogy
A politikában „biológiai alapú megközelítés nem lehetséges, ami lehetséges, az a kulturális alapú megközelítés”
– mondta Orbán, elismerve, hogy a migrációt ellenzi.
„Nem ravaszkodok, utalok, kerülgetem a forró kását, világos, direkt álláspontom van, magamat migráció- és bevándorlás-ellenes politikusként definiálom. Ez nem faji kérdés, ez kulturális kérdés. A civilizációnkat úgy akarjuk fenntartani, ahogyan az most van.”
Orbán Viktor szerint
„a helyzetünk különbözik Ausztriától”, hiszen a bevándorlás és a migráció mértéke és az ezáltal okozott problémák „az önök országában egészen más nagyságrendűek, mint Magyarországon”. Magyarország mindig megvédi a határait, és ezzel akadályát jelenti annak, hogy bármifajta illegális migráció érkezzen Ausztriába.
A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy
A migrációról filozófiai szempontból nem értünk egyet, de a gyakorlati teendőkben mégis együtt tudunk működni. Mi az önök várkapitányai vagyunk, mi védjük az EU-s határt.”
Orbán elismerte, hogy
„Előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmazok. Itt egy civilizációs pozícióról van szó, büszkék vagyunk arra, amit Magyarország a rasszizmus elleni harc terén elért. Nem rasszizmusról van szó, hanem kulturális különbségekről.
A magyar kormányfő kifejtette:
„amikor könnyű idők járnak, akkor a barátság is könnyű, amikor nehéz idők járnak, akkor meg nehezebb”. Most nehéz idők járnak, és kérdés, hogy a speciális történelmi barátság a két nemzet között segít-e a háború, a migráció, az energia és a gazdasági együttműködés kérdésében. A tárgyalások után megállapítható, hogy „a következő években is számíthatunk Ausztriára”, és fordítva is így áll a helyzet.
Közölte:
az atomenergia ügyében nem látja annak az esélyét, hogy közös álláspontra jussanak, mert „nekünk nincsenek olyan folyóink és lehetőségeink, mint az osztrák barátainknak, ezért a magyar energiarendszerből nem tudjuk nélkülözni az atomenergiát”. Ez a vita fenn fog maradni, de igyekeznek együttműködni és egymásnak kölcsönös biztonsági garanciákat adni..
Elmondta:
a háborút ebben a formában nem lehet megnyerni, módosítani kell a stratégián, különben nem lesz béke. Márpedig ha nem lesz béke, „semmilyen problémát nem tudunk megoldani, nem lesz energiánk és bele fog tolódni az egész Európai Unió egy háborús gazdasági helyzetbe”
– és hozzátette:
amikor Brüsszelben kihirdetik az energiavészhelyzetet, amikor korlátozni kell bizonyos javakhoz való hozzáférést, az a háborús gazdaság első jele.
Úgy látja,
ha nem tesznek valamit a béke érdekében, bele fognak sodródni egy háborús gazdasági helyzetbe, ami sokkal rosszabb lesz annál, mint amit most elképzelünk. Nem világos, hogyha a háború folytatódik, hogyan kerüljük el a recessziót és a recesszió munkanélküliséget is hoz magával.
Azt mondta, hogy
kétezer osztrák cég működik Magyarországon, ezzel a második legnagyobb beruházási közösséget alkotják Magyarországon és az osztrák befektetők nélkül a magyar gazdaság nem működne olyan színvonalon, mint most.
– mondta.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor arról is beszélt, hogy
az EU alapszerződése világosan kimondja, hogy az energiamixet minden ország a saját nemzeti hatáskörében állapítja meg, és ha „Brüsszelből beleszólnak”, az függetlenül Brüsszel jó vagy rossz szándékától, „a magyar fülnek mindig negatív lesz”. „De nincs mit tennünk”, mert az európai egység is fontos, és sokszor előfordul, hogy Magyarország valamivel nem ért egyet, de az európai egységet olyan értéknek tekinti, hogy tudomásul veszi a számára kedvezőtlen döntéseket
– mondta. Hozzáfűzte: itt is ez a helyzet.
A miniszterelnök közölte:
Magyarország minden szankciós kérdésben dűlőre tudott jutni eddig az EU-val, de most egy falhoz értek, a gázembargóhoz, és azt javasolja az uniónak, hogy „ne ütközzünk neki ennek a falnak”, és ebben nincs egyedül.
Megjegyezte:
a Kirill pátriárka ügyében bejelentett magyar akadálynak az az oka, hogy egy nagyobb összefüggésben, az európai civilizáció jövőjét nézve „az ortodoxiára szükségünk lesz”.
