A Nyugat megpróbálja fenntartani az egypólusú világrendet, amely a globális fejlődés fékje volt, de egy új, igazságosabb korszak van kialakulóban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai moszkvai fórumon.
Ideológiai igényű felszólalásában Putyin azt hangoztatta, hogy
az „aranymilliárd” – a leggazdagabb államok – totális uralmának modellje igazságtalan, és a kizárólagosság illúzióján alapul, első és másodosztályúakra osztja a népeket, ezért rasszista és neokolonialista jellegű.
Mint mondta, az ennek alapjául szolgáló globalista, liberálisnak mondott ideológia egyre inkább a totalitarizmus jegyeit öltötte magára, gátolva a kreatív útkeresést és a szabad történelmi alkotást.
„Az aranymilliárd nem véletlenül vált arannyá vált és ért el sokat. Jelentős mértékben más népek kifosztása árán szerezte meg pozícióját Ázsiában és Afrikában is”
– fogalmazott.
Hangot adott álláspontjának, miszerint a Nyugat nem tud saját jövőképet felkínálni, az „aranymilliárd” elitje pedig pánikba esett amiatt, hogy a világ más központjai a fejlődés saját változatával állhatnak elő. Putyin álláspontja szerint nemzeti és globális szinten most egy új, igazságosabb, szociálisan fokozottabban orientált és biztonságosabb világrend alapjait fektetik le.
„Ezek a hatalmas változások természetesen visszafordíthatatlanok”
– mondta.
„Bármennyire is igyekeznek a nyugati és az úgynevezett nemzetek feletti elitek megőrizni a dolgok jelenlegi rendjét, mégis egy új korszak, a világtörténelem új szakasza következik. És csak a valóban szuverén államok képesek biztosítani a növekedés magas dinamikáját, példát mutatni másoknak az életszínvonal és az életminőség terén, a hagyományos értékek és az emelkedett humanista eszmék védelmében, olyan fejlődési modellek tekintetében, amelyekben az ember nem eszközzé, hanem a legfőbb céllá válik”
– tette hozzá.
Putyin szerint annak érdelében, hogy Oroszország erős, független és versenyképes legyen, javítani kell, igazságosabbá, nyitottabbá kell tenni az ország életében való állampolgári részvétel mechanizmusait, beleértve az alulról építkező demokrácia, a közvetlen demokrácia és a nyilvánosság részvételének mechanizmusait. Az elnök azt hangoztatta, hogy
Oroszországnak előre kell lépnie, emlékezve nagy múltjára, hagyományaira és értékeire, de nemcsak a múltba révedve.
A fórumon a beszédét követő eszmecsere során az elnök egyebek között kitért az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának csökkenésére is. Hangot adott véleményének, hogy
Kanada nem az Ukrajna ellen elindított, Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború vagy a Gazprom ellen bevezetett szankciók miatt nem akarta visszaadni a gázvezeték javításra küldött turbináját, hanem azért, mert kőolaj- és földgáztermelőként maga is be akar lépni az európai piacra.
Rámutatott: az ügy azt jelzi, mennyire fontos a mérnöki tevékenység fejlesztése Oroszországban. Úgy vélekedett, hogy
a nyugati cégek távozása végre lépéskényszert teremt a külső, „megalázó” és „nagyon veszélyes” technikai függőségtől való megszabadulás érdekében,
„beleértve a haditechnikával kapcsolatos, kritikus fontosságú területeket is”.
