„A jelszavunk egyszerű: haza akarunk menni”

Herzl Tivadar 1860. május 2-án született Budapesten, és 1904. július 3-án hunyt el Edlachban. Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben temették el – kezdi a cionista mozgalom megalapítójának életrajzát a Sófár zsidó médiaportál.

A ház, amelyben Herzl Tivadar született, a Dohány utca 2 helyén állt, ott, ahol ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van. A múzeum falán emléktábla hirdeti, hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója.

1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult, de hamarosan elhagyta a jogi pályát, hogy csak szépírással foglalkozzon. Irodalmi sikereinek köszönhetően 1891-ben a Neue Freue Presse c. bécsi lap párizsi tudósítója lett.

Az igazi nagy megrázkódtatás Párizsban érte, amikor ő tudósította lapját a Dreyfus ügyről.

Az ügy kapcsán közvetlen közelről figyelhette meg a per kapcsán jól láthatóvá váló antiszemitizmust.

Felismerése nyomán levélben Hirsch bárótól kért levélben találkozót, akivel a „zsidókérdésről” kívánt beszélgetni. A találkozó előtt írt tanulmányában a következőképpen fogalmazott:

„Ha a zsidók belátható időn belül, tíz-húsz év alatt, vagy mint Mózes idejében negyven esztendő alatt, emberekké akarnak válni, akkor ki kell vándorolniuk.”

„Mozgalmat kell teremteni. A jelszavunk egyszerű: haza akarunk menni”

– írta.

Herzl Tivadar: mítosz és valóság

Herzl bipoláris depresszióval küzdött, miközben szabadidejében megalapította a cionista mozgalmat.

1896-ban jelent meg – német nyelven – A Zsidó Állam (Der Judenstaat) című műve, amelyben cionista programját foglalta össze.

Herzl 1897-ben Bázelbe hívta össze az első cionista kongresszust, amely elnökévé választotta. Ezt a tisztséget haláláig viselte. 1902-ben tette közzé Ősújország (Altneuland) című regényét, amely a cionizmus fontos mérföldkövének számít – emlékeztet a Sófár írása.

1896 és 1904 között bejárta egész Európát, sok zsidó közösséget és vezetőt nyert meg elgondolásainak.

Mindeközben azért sok zsidó ellenséget is szerzett.

A fokozott igénybevétel rendkívüli módon igénybe vette szervezetét, beteg szíve nem bírta a lelki és fizikai megpróbáltatásokat. 1904-ben hunyt el.

Ki volt Herzl „láthatatlan örököse”?

Ugyan a történészek szerint kortársai mostohán kezelték, David Wolffsohn nélkül nem lenne ugyanaz a cionista mozgalom, mint ma. 105 éve halt meg Herzl Tivadar „láthatatlan örököse”.