Moszkva elnöki rendeletet hozott és teljes ellenőrzést biztosít vele Oroszországnak a Szahalin-2 gáz- és olajprojekt felett, s ezzel a lépéssel kiszoríthatja az üzemeltető konzorciumból a Shellt és a japán befektetőket.
A csütörtökön aláírt rendelet új céget hoz létre, amely átveszi a Sakhalin Energy Investment Co. összes jogát és kötelezettségét, amelyben a Shell és két japán kereskedelmi vállalat, a Mitsui és a Mitsubishi valamivel kevesebb, mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik.
A rendelet értelmében a Gazprom megtartja részesedését az Oroszország távol-keleti részén lévő projektben, és a többi külföldi részvényesnek egy hónapon belül részesedést kell kérelmeznie az orosz kormánytól az új cégben.
A kormány ezután dönt majd arról, hogy engedélyezi-e nekik a részesedés megtartását.
A Kommerszant című napilap a pénteki számában ezt a kitételt „hűségpróbának” nevezte. Vlagyimir Putyin orosz elnök a tulajdonosi struktúrában tervezett változásokat a nyugati szankciókkal indokolta, amelyek szerinte a termelés fennmaradását veszélyeztették.
Az orosz elnök a több milliárd dolláros olaj- és gázkitermelő konzorcium újbóli bejegyzését rendelte el. „Az orosz kormány létrehoz egy korlátolt felelősségű társaságot, amelyre (…) a Szahalin Energia Befektetési Társaság minden joga és kötelezettsége átkerül” – áll a csütörtök este közzétett elnöki rendeletben.
A Szahalin-2 a világ egyik legnagyobb LNG-projektje: 12 millió tonnás termeléssel a világ cseppfolyósított földgáz (LNG) termelésének mintegy 4 százalékát adja. A szállítmányok elsősorban Japánba, Dél-Koreába, Kínába, Indiába és más ázsiai országokba mennek.
Az új rendelet elbizonytalaníthatja az amúgy is szűkös LNG-piacot, és növelheti a még Oroszországban működő nyugati vállalatok egzisztenciális kockázatait.
Az állami Gazprom már 50 százalék plusz egy százalékos részesedéssel rendelkezik a Szahalin-2 projektben. A Shell részesedése 27,5 százalék mínusz egy részvény. A Shell már leírta az összes oroszországi eszközének értékét. Hónapokkal ezelőtt világossá tette, hogy ki akar szállni a Szahalin-2-ből, és tárgyalásokat folytat a potenciális vevőkkel. A cég pénteken közölte, hogy tanulmányozza az orosz rendeletet.
Források szerint a Shell úgy vélte, fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország államosítja a külföldi tulajdonban lévő eszközöket, miután Putyin elnök többször is kijelentette, hogy Moszkva meg fogja torolni az orosz eszközök befagyasztását és más szankciókat.
A japán Mitsui 12,5 százalékos részesedéssel rendelkezik a Szahalin-2-ben, a Mitsubishi pedig 10 százalékkal.
Japán, amely nagymértékben függ az importált energiától, korábban már jelezte, hogy nem mond le a projektben tartott érdekeltségéről. Japán évente mintegy 6 millió tonnát, azaz LNG-felhasználásának 10 százalékát importálja főként hosszú távú szerződés alapján a Szahalin-2-ből.
Japánnak 2-3 hetes LNG-készletei vannak a közüzemi és városi gázszolgáltatóknál.
Kisida Fumio, japán miniszterelnök pénteken közölte, hogy Oroszország döntése nem állítja le azonnal a cseppfolyósított földgáz japán importját. „Kommunikálnunk kell az üzemeltetővel, és át kell gondolnunk, hogyan reagáljunk” – mondta a japán miniszterelnök.
Hagiuda Koicsi japán ipari miniszter pedig kijelentette: a tokiói kormány nem tekinti a rendeletet rekvirálásnak. „A rendelet nem jelenti azt, hogy Japán LNG-importja azonnal lehetetlenné válik, de minden lehetséges intézkedést meg kell tenni az előre nem látható körülményekre történő felkészülés érdekében” – mondta Hagiuda újságíróknak.
A Mitsui és a Mitsubishi csak annyit közölt, hogy ellenőrzi a tényeket.
Oroszország nem lát okot a Szahalin-2 cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításainak leállítására, miután Moszkva új céget hozott létre, amely átveszi az energetikai projekt minden jogát és kötelezettségét – közölte pénteken a Kreml.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken cáfolta azokat a felvetéseket, hogy a Szahalin-2 orosz tulajdonba vétele precedensértékű lenne más külföldi cégek esetleges állami kisajátítása szempontjából. Arra a kérdésre, hogy a Szahalin-2-vel kapcsolatos orosz megközelítés megismétlődhet-e más területen, Peszkov azt mondta: „Itt nem lehet általános szabályt felállítani. Minden helyzetet esetről esetre vizsgálunk meg”.
Arra a kérdésre pedig, hogy veszélyben van-e a Szahalin-2 LNG-exportja, Peszkov azt válaszolta, hogy „a Szahalin-2 nem veszélyeztetett.
„Egyelőre nem látunk erre okot, különösen a rendelet alapján lefolytatandó eljárásokat figyelembe véve” – fogalmazott.
A Sakhalin Energy kőolajat és földgázt termel az orosz távol-keleti Szahalin szigeténél. A konzorcium tulajdonában van egy gáz-cseppfolyósító üzem (LNG) is. Saját adatai szerint a vállalat 2020-ban 37,9 millió hordó olajat és 11,6 millió tonna LNG-t szállított.
