Kína népessége 45 éven belül a felére csökkenhet.
A cikk a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia egy munkacsoportjának adataival kezd, amely alapján az intézet arra a követleztetésre jutott, hogy Kína népessége tavaly érte el a csúcsot. Három évvel ezelőtt még azt az előrejelzést adta ki, hogy az ország 2029-ben éri el a csúcsot.
„Ha „Kína felemelkedésének igazi ereje egy hatalmas reprodukciós erő” – ahogyan azt nyilvánvalóan sokan hiszik -, akkor a kínai állam az összeomlás felé tart. Az ország a világtörténelem legnagyobb népességcsökkenését fogja elszenvedni háború vagy betegség nélkül”
– kezdi Gordon G. Chang a Newsweek oldalán.
A kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal jelentése szerint az ország lakossága tavaly elérte az 1,4126 milliárd főt, miután 2020-tól 0,034%-kal nőtt.
A szerző leszögezi, hogy valójában Kína már évekkel ezelőtt megállt a növekedésben.
Yi Fuxian, a Wisconsin-Madison Egyetem munkatársa szerint a népesség 2018 óta zsugorodik. Kína népessége utoljára a Mao Ce-tung által okozott éhínség idején csökkent, hat évtizeddel ezelőtt. Akkor több tízmillióan pusztultak el.
Peking legutóbbi, 2020-as országos népszámlálása szerint az ország teljes termékenységi rátája (TFR) – általában az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma – 1,3 volt. Az országoknak általában 2,1-es termékenységi arányszámra van szükségük a stabil népesség fenntartásához.
A BBC szerint Kína TFR-je 2021-ben 1,15 lesz. Chang szerint valószínűleg ez az adat is túlbecslés lehet. Yi azt állítja, hogy 2020-ban a TFR körülbelül 0,90 volt.
„Az anekdotikus bizonyítékok azt sugallják, hogy az alacsonyabb becslések közelebb állnak a valósághoz. A Kommunista Ifjúsági Liga által végzett felmérés szerint például a városi kínai nők 44%-a nem tervezi, hogy megházasodik, ami azt jelenti, hogy nem lesz jogosult születési engedélyre”
– írja a cikk.
A szerző megjegyzi, hogy a rezsim nem tudta ösztönözni a szaporodást: Peking kétségbeesett erőfeszítései a demográfiai trendek megfordítására – például az egygyermekes politikáról a háromgyermekesre való gyors áttérés – kudarcot vallottak a szakértő szerint.
„Ennek eredményeként Kínában gyors népességfogyás várható.
Az ENSZ 2019. évi felülvizsgálata a világ népesedési kilátásairól című kiadványának közepes változata szerint az ország lakossága 2100-ban 1 064 993 450 fő lesz. Az alacsony változat 684 049 526 főt jósol, és sokkal inkább megfelel az elemzői becsléseknek. Még a kommunista párt hivatalos kiadványai is elismerik, hogy demográfiai összeomlás következik be. A Pekingi Egyetem munkatársa, Yuan Xin például a China Daily című napilapban ebben a hónapban megjelent írásában a népesség számát 2100-ra 700 millió főre becsülte. Ez még mindig túl magas, de sokkal reálisabb, mint a rendszer korábbi becslései” – írja Chang.
A szerző idézi Elon Musk, amerikai milliárdost, aki nemrég kiírta Twitterre, hogy Kína minden generációban elveszíti lakosságának 40%-át.
„Tavaly ősszel a Xi’an Jiaotong Egyetem kínai demográfusai úgy becsülték, hogy Kína népessége 45 éven belül a felére csökkenhet, feltéve, hogy az ország fenntartja az 1,3-as TFR-t. Zeihan, a The End of the World Is Just the Beginning (A világ vége csak a kezdet) című könyv szerzője egy tanulmányt idéz, amely szerint az emberek száma 2050-re a felére csökken” – írja a cikk szerzője.
„Kína 1970 óta bekövetkezett 600 milliós népességnövekedésének csaknem egésze nem a több születésből, hanem a hosszabb élettartamból és a kevesebb halálozásból származik”
– idézi a cikk Zeihant. Ennek eredményeként Kína ma gyorsan halad a fordított népességpiramis felé: túl sokan vannak az idősebb korosztályokban.
A cikk arra is rámutat, hogy az ország munkaerő-állománya – általában a 15 és 59 év közötti korosztály – a hivatalos Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint 2011-ben tetőzött. Egyes vélemények szerint Kína munkaképes korú népessége 2100-ban kevesebb mint egyharmada lesz annak, mint ami a csúcsponton volt.
„Vajon képes lesz-e Kína a munkaerő számának évtizedek óta tartó gyors csökkenése mellett fenntartani a GDP növekedését? Nem valószínű. Az előre jelzett csökkenés túl nagy ahhoz, hogy az automatizálás, a bevándorlás vagy más megoldások teljes mértékben ellensúlyozni tudják”
vélekedik Chang.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.