Joe Biden a transzatlanti szövetség csütörtöki madridi csúcstalálkozóján elkövetett legújabb baklövésében tévesen azt mondta, hogy Svájc csatlakozik a Nato kötelékéhez Svédország helyett – írja a Telegraph.
Joe Biden a transzatlanti szövetség csütörtöki madridi csúcstalálkozóján elkövetett legújabb baklövésében tévesen azt mondta, hogy Svájc csatlakozik a Nato kötelékéhez Svédország helyett.
Az amerikai elnök méltatta Finnország és Svédország „történelmi” jelentkezését a védelmi szövetségbe, de aztán tévesen Svájcra utalt.
Biden azonnal tetten érte a hibáját, és tréfálkozott: „Te jó ég, kezdek nagyon aggódni a Nato bővítése miatt”.
A baklövés egy ritka önálló sajtótájékoztatón történt, miközben Biden üdvözölte az északi nemzetek drámai váltását az évtizedek óta tartó külpolitikától, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.
„Két új tagot hívtunk meg, hogy csatlakozzanak a Nato tagjaivá. Ez történelmi tett volt” – mondta az újságíróknak, mielőtt beszámolt a finn elnökkel folytatott korábbi telefonbeszélgetéséről.
„Telefonon beszéltünk, ő azt javasolta, hogy hívjuk fel Svájc vezetőjét – Svájc, te jó ég -, Svédország, a Nato bővítése miatt kezdek nagyon aggódni”.
Svájc nem tagja a NATO-nak, és a nemzetközi színtéren régóta semleges politikát folytat.
Az elnök gyakran bakizott, legutóbb, amikor Amerika Tajvannal kapcsolatos álláspontjáról beszélt, ami kérdéseket vetett fel az amerikai külpolitika hirtelen változása miatt, majd a Fehér Ház visszavonta a megjegyzéseket.
A legutóbbi baklövést a republikánusok azonnal kigúnyolták, és azt állították, hogy a 79 éves elnök alkalmatlan a szabad világ vezetőjének szerepére.
Közben Biden azt mondta, hogy az amerikaiaknak készen kell állniuk arra, hogy magas benzinárakat fizessenek „addig, amíg szükséges”, hogy megakadályozzák Oroszországot Ukrajna legyőzésében.
Meglepő engedményként az elnök elismerte, hogy keveset tehet azért, hogy megvédje az amerikaiakat a megélhetési költségek emelkedésétől, ami novemberben pártjának a Kongresszus feletti ellenőrzésébe kerülhet.
Biden azt sugallta, hogy a gazdasági fájdalom elkerülhetetlen ára annak, hogy Vlagyimir Putyin háborúja ne terjedjen túl „Ukrajnán”.
A szövetségeseket felkészítve egy elhúzódó konfliktusra, mondta: „Támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges”.
A háromnapos csúcstalálkozó azt mutatta, hogy a Nato a hidegháborús alapokra helyezi át magát, és hatalmas erőkifejtést hajt végre.
Biden azt mondta, hogy „a világot maga mögé állítja”, miközben bejelentette, hogy napokon belül újabb 800 millió dolláros amerikai katonai támogatást nyújt Ukrajnának.
A csomag légvédelmi rendszereket, tüzérséget és lőszert tartalmaz, különös tekintettel a halálos és nagy pontosságú, nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszerre (HIMARS).
Válaszul Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy egy új „vasfüggöny” ereszkedik le Oroszország és a Nyugat közé.
„Ami a vasfüggönyt illeti, az lényegében már leomlóban van” – mondta újságíróknak, hozzátéve, hogy Moszkva „mostantól kezdve” nem bízik Washingtonban és Brüsszelben.
„Csak óvatosnak kell lenniük, hogy ne csípjenek meg semmit” – figyelmeztetett.
A háromnapos NATO-csúcstalálkozó Biden európai útját zárta
Ha a finnek és a svédek csatlakozást a várakozásoknak megfelelően jóváhagyják, akkor a Nato egy új, 800 mérföldes határt kap Oroszországgal.
Biden szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az orosz elnök elérte az ellenkezőjét annak a célnak, amelyet akkor tűzött ki maga elé, amikor megkezdte háborúját, részben a Nato bővítése ellen.
„Putyin a Nato finnesítését akarta, megkapta Finnország natoizálását” – viccelődött.
