Az Izraeli Bank olyan technológiával kísérletezik, amely lehetővé tenné egyes CBDC fizetések névtelen lebonyolítását.
Az első digitális sékeles technológiai kísérletek eredményeit ismertetve a bank azt mondja, hogy az egyik fő cél az volt, hogy megtalálják az egyensúlyt a készpénz által nyújtott magánélet védelme és annak biztosítása között, hogy a CBDC-t ne lehessen olyan célokra használni, mint az adóelkerülés és a pénzmosás.
A kísérlet során a VMware által kifejlesztett modellt vizsgálták, amely szerint az állampolgároknak olyan pénztárcájuk lenne, amelyben „közönséges” digitális sékeleket tárolhatnak, amelyek átutalását a főkönyvben rögzítik, valamint „privát” digitális sékeleket, amelyek átutalásának részleteit nem rögzítik nyilvánosan, és ahol a tranzakció mindkét fél teljes magánéletet élvez, mint a készpénzes fizetések esetében.
A bank vagy a kormány időszakos „költségvetést” állapítana meg a magán sékelekkel történő fizetésekre. Például minden pénztárca havonta legfeljebb 1000 sékelt fizethetne ki magánjelleggel, és ezen felül minden tranzakciót rögzítenének a főkönyvben.
A központi bank szerint a kísérlet bebizonyította a rendszer technikai megvalósíthatóságát, de még számos szakpolitikai kérdésre kell választ adni. Például, hogy mi a helyes magánköltségvetés, és helyes-e, ha minden pénztárcatípusra – magán és üzleti – azonos összeget osztanak ki.
Máshol a kísérletek – amelyek a felhőben lévő DLT-infrastruktúrát és az Ethereumon alapuló Quorum blokklánc alkalmazását használták – azt vizsgálták, hogy miként lehet alapvető műveleteket végrehajtani, beleértve a digitális valuta kibocsátását és egyik pénztárcából a másikba történő átutalását.
Ezen túlmenően a bank megvizsgálta a fizetési műveletekre vonatkozó mennyiségi korlátozások bevezetésének képességét, valamint az „okos szerződések” felhasználását a szállítási és a fizetési műveletekkel szemben.
A bank szerint ez rávilágított egy fontos szakpolitikai kérdésre: Melyik fél készítené az intelligens szerződést?
„Bár nem valószínű, hogy a valóságban az Izraeli Bank írna alkalmazásokat konkrét fizetési tranzakciókhoz, azt is nehéz feltételezni, hogy akárki bárki írhatna okos szerződést magára a blokkláncra, mivel ez jelentős kockázatot jelenthet az egész rendszerre nézve”
– írja a bank.
Az egyik válasz az lehet, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak engedélyezik majd az okos szerződések írását, ami kérdéseket vet fel az ezeken a területeken szükséges felügyeletet illetően.
