Oroszország az elmúlt napokban többször is kifakadt Izrael ellen, miközben Izrael álláspontja az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban változatlan maradt – olvasható a Jerusalem Post elemzésében.
A legutóbbi orosz lépés Izrael ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy olyan határozattervezetének terjesztése, amely elítéli a damaszkuszi nemzetközi repülőtér elleni bombamerényletet, amelyért Oroszország Izraelt tette felelőssé.
A támadás sérti Szíria szuverenitását és aláássa a stabilitást – írja Oroszország a tervezetben, hozzátéve, hogy az elkövetőknek vállalniuk kell a felelősséget – jelentette a KAN News. A repülőtér elleni támadás miatt sokkal nehezebb humanitárius segélyt küldeni Szíriába – áll a tervezetben.
A határozat nagy valószínűséggel nem kapja meg az ENSZ BT jóváhagyását, mert az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország megvétózhatja.
De ez az egyik a dühös moszkvai reakciók sorában a június 10-i damaszkuszi csapás óta, amely után műholdfelvételek jelentős károkat mutattak a repülőtér katonai és polgári kifutópályáin, ami miatt azok működésképtelenné váltak.
Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője nem sokkal később elítélte a légicsapásokat, mondván, hogy az ilyen akciók veszélybe sodorják a polgári légitársaságokat és a civileket.
Napokkal később Moszkva hivatalosan is megrovásban részesítette Alekszandr Ben-Zvi oroszországi nagykövetet, Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettes pedig azt mondta, hogy nem győzték meg Izrael magyarázatai a támadásra.
Miután március végén és áprilisban terrorhullám sújtotta Izraelt, Ukrajna többnyire lekerült a nemzeti napirendről.
Ennek ellenére a védelmi minisztérium védőfelszerelést szállított Ukrajnába, és magas rangú képviselőket küldött az Egyesült Államok vezette találkozókra a háborúban lévő ország támogatásáról.
Jeruzsálem a Moszkvával való koordinációra hivatkozott Szíriával kapcsolatban, ahol az orosz hadsereg jelentős jelenléttel rendelkezik, mint okként arra, hogy nem vállal aktívabb szerepet Ukrajna megsegítésében, annak ellenére, hogy Kijev segítséget kért.
Bennett és hivatala még a múlt héten is azt mondta, hogy az Izrael és Oroszország közötti jó kapcsolat segített fenntartani egy hatékony kommunikációs csatornát a Nyugat és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, amelyet nem szabad veszélyeztetni.
Egy Bennetthez közel álló forrás Bennett és Putyin folyamatos kapcsolatának pozitív eredményeként említette, hogy májusban humanitárius folyosót nyitottak az ukránok evakuálására a mariupoli Azovstal vas- és acélműből. Akkoriban egy Kreml-nyilatkozat szerint Bennett és Putyin tárgyaltak a humanitárius folyosóról, de egy ukrán diplomáciai forrás nem osztotta azt az értékelést, miszerint Izrael jelentős szerepet játszott volna ebben.
Ráadásul amikor a Bennett-Putyin csatornáról kérdezték, egy amerikai diplomáciai forrás a múlt héten elutasítóan nyilatkozott arról az állításról, hogy az hasznos lenne, hozzátéve, hogy Putyin minden olyan nyugati tárgyalópartnerét manipulálta, aki megpróbált vele kapcsolatban maradni, mióta megszállta Ukrajnát.
Az ukrajnai invázió óta megnövekedett a diplomáciai feszültség Jeruzsálem és Moszkva között, még akkor is, ha Izrael azt mondta, hogy igyekszik fenntartani a kapcsolatot.
Órákkal az invázió előtt, és miközben Izrael még teljesen hallgatott Ukrajnáról, Oroszország az ENSZ BT ülésén vitatta a Golán-fennsíkok feletti izraeli szuverenitást.
Bár Oroszország 2017-ben elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ENSZ-nagykövete úgy tűnt, hogy ezt visszavonta megjegyzéseiben, és ellenvetését fejezte ki „Tel-Aviv bejelentett tervei ellen, amelyek a települések tevékenységének kiterjesztésére irányulnak a megszállt Golán-fennsíkon”.
Áprilisban, amikor Benny Gantz védelmi miniszter azt mondta, hogy Izrael sisakokat és golyóálló mellényeket fog küldeni Ukrajnának, Anatolij Viktorov izraeli orosz nagykövet az orosz állami televíziónak azt mondta, hogy országa „ennek megfelelően fog reagálni”.
Viktorov részt vett a Knesszet május 10-i ülésén, amelyen a második világháború végét ünneplő Győzelem Napját ünnepelték, és távozott, miután a törvényhozók – más kritikák mellett – „a nácik ellen harcoló nagyszüleink arculcsapásának” nevezték Oroszország ukrajnai invázióját. Viktorovnak korábbi elfoglaltságai voltak, és távozása nem függött össze a beszédekkel – közölte akkor az orosz nagykövetség.
Arról is érkeztek hírek, hogy az oroszok elégedetlenek azzal, hogy Izrael a Moszkva elleni szankciókat követően belép az európai energiapiacra.
Izrael, Egyiptom és az EU a múlt héten megállapodást írt alá arról, hogy az európaiak az elkövetkező években a Földközi-tenger keleti medencéjéből importálhatnak gázt.
Izrael viszonylag csendes támogatása Ukrajnának egyelőre nem tűnik úgy, hogy veszélyeztetné a szíriai konfliktusmegoldó mechanizmust – Bogdanov múlt heti nyilatkozatában említette, hogy Izrael tisztázza álláspontját -, de egyértelműen megterheli a kapcsolatokat. Mivel azonban Izrael főbb nyugati szövetségesei láthatóan elégedettek Jeruzsálem álláspontjával, az valószínűleg változatlan marad, még akkor is, ha Oroszország megpróbálja elítélni Izraelt az ENSZ-ben.
Fotó: MTI/AP/Dmitrij Loveckij
