Magyarország is elítéli az Izraelt elítélő ENSZ-jelentést

„Remélem, hogy az Emberi Jogi Tanács megérti az éles üzenetet, és elutasítja a bűnben fogant vizsgálóbizottságot” – mondta Jair Lapid izraeli külügyminiszter.

Izrael hétfőn diplomáciai sikert ért el az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, amikor 22 tagja nyilatkozatot adott ki, amelyben elmarasztalta a tanács által a tavalyi „Őrző fal” gázai terror-ellenes hadművelet nyomán felállított vizsgálóbizottságot, amelynek eredményei ismét bizonyították az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Izrael-ellenes elfogultságát.

A nyilatkozatban elítélték azt a tényt is, hogy

Izrael az egyetlen ENSZ-tagállam, amely az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa állandó, nyílt végű vizsgálatának van kitéve.

A nyilatkozatot Izrael, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztria, Bulgária, Brazília, Kanada, Kamerun, Kolumbia, Horvátország, Asvetini, Németország, Guatemala, Magyarország, Libéria, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Észak-Macedónia, Hollandia, Palau és Togo írta alá.

„Ma az erkölcs és az igazság erői kiálltak az Izrael-ellenes képmutatás ellen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. Köszönjük az USA-nak, hogy vezet, és azoknak a nemzeteknek, akik csatlakoztak a mai egyértelmű nyilatkozathoz: töröljék az Izrael elleni gyűlöletből született vizsgálóbizottságot”

– tweetelte hétfőn Jair Lapid külügyminiszter.

A háromtagú vizsgálóbizottság vezetője, Navanethem Pillay a 47 tagú tanács 50. ülésszakának nyitónapján Genfben tartotta meg a jelentés összefoglalóját.

„A megszállásnak véget kell vetni”

– jelentette ki Pillay.

„Ez magában foglalja, de nem korlátozódik a fegyverek átadására, ha egyértelműen fennáll annak a veszélye, hogy azokat a nemzetközi emberi jogok súlyos megsértésére vagy visszaélésére, illetve a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésére használják fel vagy elősegítik azt”.”

Izraelt

„olyan erőszakos cselekményekért hibáztatta, amelyek a konfliktusok végtelen körforgását szolgálják tovább mindkét oldalon”,

és azt mondta, hogy a nemzetközi közösségnek „az átfogó narratívát kell megvizsgálnia”, megjegyezve, hogy a harmadik állami feleknek „szintén van felelősségük”, és vétkesek lehetnek, amikor a nemzetközi jog megsértéséről van szó.

A 18 oldalas jelentés teljes és végleges változatát, amely csak alig tesz említést a palesztin terrorizmusról vagy a 11 napos konfliktus során Izrael középső és déli részére kilőtt több ezer rakétáról, valószínűleg az év végén terjesztik az ENSZ Közgyűlése elé.

Michelle Taylor, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete felolvasott egy nyilatkozatot a jelentés ellen, amelyben azt mondta, hogy

bár „senki sem áll az ellenőrzés felett, és a Tanács felelőssége az emberi jogok előmozdítása és védelme világszerte”, megkérdőjelezhető a bizottság „határozatlan idejű, lejárati záradék, végdátum vagy egyértelmű korlátozások nélküli” mandátumának érvényessége.

Hozzátette, hogy

az ellenző nemzetek „továbbra is úgy vélik, hogy ennek a régóta tartó, aránytalan ellenőrzésnek véget kell vetni, és hogy a Tanácsnak minden emberi jogi problémával – országtól függetlenül – pártatlanul kell foglalkoznia.

„Sajnálatos módon aggódunk amiatt, hogy a vizsgálóbizottság tovább fog hozzájárulni egy olyan helyzet polarizációjához, amely miatt oly sokan aggódunk”.

A Jerusalem Post szerint a nyilatkozatot követően Ibrahim Khraishi,

az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának palesztin nagykövete felszólította az ENSZ-t, hogy függessze fel az Egyesült Államok tagságát az Emberi Jogi Tanácsban.

Izrael szerint boszorkányüldözést folytat ellene az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

A 2021. májusi gázai konfliktusról szóló ENSZ-jelentés erősen elfogult a palesztinok javára.