Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai ellenére atomfegyverek kifejlesztése miatt szankciókkal sújtott Észak-Korea átvette egy olyan ENSZ-szervezet vezetését, amelynek célja leszerelési megállapodások megkötése.
A genfi Leszerelési Konferencia elnökségét azért nyerte el, mert a 65 tag között ábécésorrendben rotálódik.
„A KNDK továbbra is elkötelezett a globális békéhez és leszereléshez való hozzájárulás mellett, és fontosnak tartja a konferencia munkáját”
– mondta Han Tae Song nagykövet a genfi találkozón, mondván, hogy „megtiszteltetés és kiváltság” a szerep betöltése.
A genfi fórum résztvevői viszonylag rezignáltan reagáltak, legalábbis ahhoz képest, amilyen felhördülés övezte Szíria elnökségét 2018-ban ugyanennek a testületnek az élén. Azon az ülésen Kanada tiltakozásul felolvasta a szíriai vegyi támadás túlélőinek beszámolóit.
Észak-Korea idén több ballisztikus rakétát tesztelt – amelyeket számára szintén tiltanak az ENSZ BT határozatai -, és úgy tűnik, 2017 óta először újabb nukleáris kísérletre készül.
Az atomfegyverekkel rendelkező állam a múlt héten több rakétát lőtt ki, köztük a legnagyobbnak tartott interkontinentális ballisztikus rakétát.
A nyugati küldöttek csütörtökön egymással versengve ítélték el Phenjan lépéseit, Ausztrália egyenesen „destabilizálónak” nevezte azokat.
Hillel Neuer, a globális testület teljesítményét figyelemmel kísérő UN Watch civil szervezet ügyvezető igazgatója szerint
Észak-Korea elnöksége „súlyosan aláássa az ENSZ imázsát és hitelességét”.
A Phenjan elnöksége alatti üléssorozat sikerével kapcsolatban egyébként senki nem táplál túlzott reményeket.
A Leszerelési Konferencia – a világ egyetlen többoldalú leszerelési fóruma – az 1996-os átfogó Atomcsend-szerződés óta nem jutott semmilyen megállapodásra.
