Az izraeli külügy minisztérium azzal vádolta a bizottság tagjait, hogy figyelmen kívül hagyták a palesztin erőszakot, az uszítást és az antiszemitizmust, miközben megfelelő kontextus nélkül írták le Izrael tevékenységét.
Izrael kedden kifogásolta a 2021. májusi gázai konfliktusról szóló legújabb ENSZ-jelentést, és azt mondta, hogy az erősen elfogult a palesztinok javára, miután szerzői a palesztin területek „folyamatos megszállását” Izraelnek tulajdonították a fellángolásért.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tavaly bízta meg a nemzetközi bizottságot a 2021. április 13. óta a palesztin területeken és Izraelben az emberi jogok terén elkövetett jogsértések kivizsgálásával.
A megállapítások az emberi jogi szakértőkből álló háromtagú csoport által vezetett vizsgálóbizottság első jelentésében szerepeltek. A bizottságot tavaly hozta létre az ENSZ által támogatott Emberi Jogi Tanács az Izrael és a Hamász között a Gázai övezetben 11 napig tartó fellángolást követően.
A palesztin területek izraeli megszállása és a palesztin lakossággal szembeni hátrányos megkülönböztetés „az alapvető oka” az ismétlődő feszültségeknek és az instabilitásnak
– fogalmazott kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által megbízott tényfeltáró bizottság.
„A konfliktus alapvető okaival kapcsolatos következtetések és ajánlások többségében Izraelt teszik felelőssé, ami elemzésünk szerint a konfliktus aszimmetrikus jellegére és arra a tényre utal, hogy egy állam megszállva tart egy másikat”
– írta a bizottság elnöke, a dél-afrikai Navanethem Pillay, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa.
„A területek izraeli megszállásának megszüntetése, amely teljes mértékben megfelel az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak, továbbra is kulcsfontosságú az állandó erőszak felszámolásához”
– áll a bizottság jelentésében. A dokumentum kifejti, hogy:
„az állandósult megszállást nevezték mind a palesztin, mind az izraeli részes felek az ismétlődő feszültségek, a bizonytalanság és az elhúzódó konfliktus fő okának mind a megszállt palesztin területeken, így Kelet-Jeruzsálemben is, mind Izraelben”.
A 18 oldalas dokumentumot átadták mind az izraeli, mind a palesztin illetékes hatóságoknak.
A jelentés azonban
csak néhány bekezdést tartalmaz a Gázából az izraeli lakott települések ellen válogatás nélkül indított rakétazáporról, és csak futólag utal arra, hogy az olyan terrorista csoportok, mint a Hamász milyen szerepet játszanak e támadások elkövetésében.
A jelentés többi része szinte teljes egészében Izrael ostorozásának szentelt, a diszkrimináció és a rasszizmus megalapozatlan vádjaival, miközben hosszasan és részletesen tárgyalja Izrael katonai akcióját a műveletben, az önvédelem megfelelő kontextusa nélkül.
A Külügyminisztérium elutasította a jelentést, mint „az Emberi Jogi Tanács által Izrael ellen folytatott boszorkányüldözés szerves részét”.
A minisztérium továbbá azt mondta, hogy
a jelentés „pénz és erőfeszítés pazarlása”, hozzátéve, hogy „egy elfogult és egyoldalú jelentés, amelyet Izrael Állam iránti gyűlölet szennyez be, és amely korábbi egyoldalú és elfogult jelentések hosszú sorozatán alapul”.
A minisztérium azzal vádolta a bizottság tagjait, hogy figyelmen kívül hagyták a palesztin erőszakot, az uszítást és az antiszemitizmust.
„A magát objektívnek valló bizottsági tagokat csak azért nevezték ki a szerepükre, mert nyilvánosan és közismert Izrael-ellenes álláspontot képviselnek, ami szöges ellentétben áll az ENSZ által meghatározott normákkal”
– közölte a minisztérium.
A jelentés nagyrészt összefoglalja az ENSZ nyomozóinak az évek során tett erőfeszítéseit, amelyek a közel-keleti erőszak okainak feltárására irányultak, és a szerzők elismerték, hogy részben a korábbi ENSZ-eredmények „felülvizsgálatáról” van szó.
„A bizottság palesztin és izraeli érdekelt felei a bizottság előtt az örökös megszállás helyzetét említették az egyetlen közös problémaként”, amely az ismétlődő feszültségek, az instabilitás és az elhúzódó konfliktus „alapvető gyökere”
– írták a szerzők. Azt mondták, hogy az erőszakos cselekmények elkövetőinek „büntetlensége” táplálja a palesztinok ellenérzéseit Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben.
A jelentés szerzői „hiteles” bizonyítékokat idéztek, amelyek „meggyőzően jelzik, hogy Izraelnek nem áll szándékában a megszállás megszüntetése”, és tervei szerint biztosítani kívánja a palesztin területek teljes ellenőrzését.
A jelentés a palesztin vezetőket is bírálta, mondván, hogy a Palesztin Hatóság gyakran hivatkozik a „megszállásra”, hogy ezzel igazolja saját emberi jogi jogsértéseit. A szerzők szerint a „megszállásra” mutatnak rá a törvényhozási és elnökválasztások megtartásának elmaradásának fő okaként is. A Palesztin Hatóságot széles körben bírálják a korrupció és a másként gondolkodókkal szembeni intolerancia miatt.
Ami a Hamász gázai hatóságait illeti, a bizottság szerint kevés elkötelezettséget mutatnak az emberi jogok betartása iránt, és kevéssé tartják be a nemzetközi jogot. Amióta 2007-ben átvette az ellenőrzést Gáza felett, a Hamász kevés toleranciát tanúsít a politikai ellenvéleményekkel szemben, és ellenfelei megkínzásával vádolják.
Bár a 2021. májusi 11 napos konfliktus, amelyben 250 gázai palesztin és 13 izraeli vesztette életét, a vizsgálat megbízatása kiterjed az azt megelőző és követő állítólagos emberi jogi visszaélésekre is, és a feszültségek „kiváltó okait” is vizsgálni kívánja.
Izrael még februárban közölte, hogy nem működik együtt a bizottsággal. A zsidó állam azzal vádolja Pillay asszonyt, hogy „Izrael-ellenes aktivista,” és a bizottság célja „Izrael démonizálása”. Az izraeli külügyminisztérium közleménye szerint a bizottsági jelentés „hiányos és elfogult, korábbi elfogult jelentések egész során alapszik, és az Izrael Állam iránti gyűlölete” miatt elfogadhatatlan.
A jelentés ellen mintegy húsz izraeli diák és tartalékos tüntetett az ENSZ genfi székháza előtt.
