Alan Baker: Izrael kritizálása állandó megszállottsággá vált

„Ennyire fix dolog egyetlen másik ország esetében sem létezik” – írja az izraeli diplomata az Algemeiner oldalán.

„Úgy tűnik, hogy az Izrael kritizálására való hajlam (bármit is tegyen vagy ne tegyen) állandó beidegződéssé vált. Függetlenül attól, hogy ez a kritika Izrael belső politikájára, a területek kormányzására és a terrortámadásokra adott válaszokra vonatkozik, vagy olyan helyzetekre, amiknek nincs egyértelmű kapcsolata Izraellel, elkerülhetetlenül megjelenik az Izrael és állítólagos visszaélései iránti megszállottság” – írja Alan Baker.

Szerinte vannak, akik minden lehetőséget megkeresnek a zsidó állam becsmérlésére és delegitimizálására.

Mindeközben az izraeli társadalom, a média és a belpolitika példája az ország nyitottságának és kritikus önvizsgálatának – szögezi le Izrael volt kanadai nagykövete, a nemzetközi jog izraeli szakértője.

„Bármennyire is furcsának tűnik, a világközösség tagjaként Izrael soha nem részesült abból az egyenlőségből, ami minden más államot megillet. Megalakulása és az Egyesült Nemzetek Szervezetébe történt felvétele óta (a nemzetközi közösség teljes jogú tagjaként), Izraeltől megtagadták az egyik alapvető jogot, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányának nyitó cikkelyei értelmében valamennyi államnak garantáltak, ez pedig a szuverén egyenlőség”.

Tényleg antiszemitizmus lenne az anticionizmus?

Meddig megengedhető az Izraellel szembeni kritika? Mikortól számít antiszemitizmusnak? Fináli Gábor, Seres László és Seres Attila az Izrael-kritika határait járták körbe.

Baker szerint ez a diszkrimináció az ENSZ regionális csoportosulásaiból való kizárás formájában jelentkezik. Ami megakadályozza Izraelt abban, hogy jelölteket küldjön olyan ENSZ-szervek elé, mint a Biztonsági Tanács vagy a Nemzetközi Bíróság. Ráadásul a megszállott kritikusok progresszív és liberális elemeket is tartalmaznak a nyugati zsidó és nem zsidó közösségeken belül.

„Az automatikusan működő kritika másik nyilvánvaló forrása időtlen idők óta létezik, és áthatja a nemzetközi társadalmat: ez pedig az antiszemitizmus.”

Baker úgy véli, mindennek egyik küzdőtere az izraeli-palesztin konfliktus, ami a nemzetközi fórumokon is megjelenik. Bár a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozását a holokauszt borzalmai és más súlyos, nemzetközi közösséget érintő bűncselekmények inspirálták, azzal a céllal, hogy a tetteseket elszámoltassák, a palesztinok megpróbálták eltéríteni a bíróságot, és Izraelt sértegető bírósággá alakítani, visszaélve és aláásva az alapító okiratot. Szerinte hasonló jelenség történt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és UNESCO esetében is.

Nemrég a palesztinok aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a nemzetközi közösséget jobban érdekli az orosz-ukrán háború, mint Izrael üldözése. Továbbá párhuzamot emlegettek az izraeli-palesztin vita és az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott nagy nyílt háború között. A civilek tömeges bombázásával, az illegális fegyverek bevetésével és a menekültek millióival igyekeztek egyenlőségjelet tenni.

„Ennek a hamis párhuzamnak a kitalálására tett kísérlet téves és rosszindulatú, ami rámutat arra a vakságra, ami Izrael kritikusainak megszállottságát jellemzi.”

Kiforgatták az antiszemitizmus definícióját, állítja annak megalkotója

Kenneth Stern szerint Trump elnök, illetve a jobboldali zsidóság főként a palesztinbarát hangok elnémítására, nem pedig a zsidóság védelmére használja az általa létrehozott meghatározást.

Ennek a megszállottságnak adott hangot az egyik amerikai anticionista szervezet, a Jewish Voice for Peace is, amely azt állította: „az izraeli kormány zsidó ukrán menekülteket telepít az általa illegálisan elfoglalt földekre”.

Majd hasonlóképpen, az amerikai zsidó palesztin-párti propagandista és apologéta, Peter Beinart kijelentette a Jewish Currents című baloldali magazinban:

„Az ukránokat, a többségében fehér és keresztény népet, akik az amerikaiak ellenségével harcolnak, teljes mértékben embernek tekintik, és így joguk van a szabadságukért harcolni. Nem így a palesztinok, egy többségében nem fehér és nem keresztény nép, akik egy amerikai szövetségessel harcolnak”.

Baker szerint azonban azok a kísérletek, amelyek az orosz-ukrán háború mérhetetlenségét és halálos kimenetelét a palesztin kérdéssel azonosítják, hamisak, tévesek és elbizakodottak.

„Hamisan ábrázolják az izraeli-palesztin vita természetét, történetét és összetettségét, figyelmen kívül hagyják és aláássák a nemzetközi közösség által finanszírozott és támogatott, folyamatban lévő közel-keleti békefolyamatot”

– összegzi cikke végén.

Antiszemitizmus útikalauz anticionistáknak

Izrael kritizálása nem antiszemitizmus, az anticionizmus viszont az.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.