Amerikai szenátor: Elég volt a nemzetépítés külpolitikájából!

Josh Hawley szenátor szerint az amerikai giga-segélycsomag Ukrajnát kliens-állammá teszi.

A republikánus szenátor azzal kezdi a Compact magazinban megjelent cikkét, hogy megjegyzi az elmúlt években úgy tűnt a republikánusoknak elegük lett a „nemzetépítésből”. Ezt az afganisztáni és iraki kudarcoknak volt köszönhető, azonban a politikus szerint az elmúlt hetekben kiderült a régi berögződések mélyebbek mint azt gondolni lehetett.

„Most a nemzetépítés ismét teljes erővel tér vissza, egy hatalmas segélycsomaggal Ukrajnának, amely az országot az USA kliensállamává teszi. A következő lépés: vita a NATO bővítéséről. A kongresszusban sok republikánus már felsorakozott, hogy szinte reflexszerűen támogassa mindkettőt. Hogy miért? Talán azért, mert elfelejtették külpolitikai örökségüket. Theodore Roosevelt nacionalizmusát Woodrow Wilson globalizmusára cserélték. Ez hiba.

Amerikának nem nemzetépítésre, hanem nacionalizmusra van szüksége”

– írja a szenátor.

Hawley szerint a 40 milliárd dolláros ukrajnai csomag mérete egészen megdöbbentő. Lejegyzi, hogy ez az összeg a háromszorosa annak, amit egész Európa eddig nyújtott, és nagyjából akkora, mint Ukrajna teljes nemzeti költségvetése. Azt is megjegyzi, hogy a pénzből 8,8 milliárd dollár egyenesen Ukrajna államkincstárába megy. A szenátor megjegyzi, hogy nagyon valószínű, hogy az összeg csak növekedni fog.

„Ez messze túlmutat a célzott katonai segítségnyújtáson. Ez a csomag Ukrajnát Amerika kliensállamaként kezeli, egy olyan feszült viszonyban, amely minket tesz majd felelőssé a háború, majd az újjáépítés finanszírozásáért”

– jelenti ki a szenátor.

A világot fenyegető öt legnagyobb veszély: Kína, Kína, Kína, Kína és Kína

Josh Hammer, a Newsweek véleményrovatának vezetője a Neokohnnak beszélt a növekvő antiszemitizmus okairól és a formálódó világrendről. Megyeri A. Jonatán interjúja.

Josh Hawley szerint a Biden-adminisztráció rosszul választja meg a prioritásait. Felsorolja, hogy nem ad fizetésemelést a katonáinak, nem biztosítja a mexikói határt, és nem tesz semmit Kína felemelkedése ellen.

„Évek óta mindkét párt vezetői lelkesen támogatják a wilsoni globalizmust, amely a világ átalakítására törekszik.

(…) Wilson nem szerette a független nemzetállamok rendjét, mivel úgy vélte, hogy az túl gyakran vezet háborúhoz. A szuverén nemzetek közötti versenyt a kölcsönös együttműködés és a nemzetközi jog globális rendszerével akarta felváltani. Határozottan támogatta a demokrácia külföldi előmozdítását is” – írja a republikánus szenátor.

A wilsoni globalizmusnak vagy liberális hegemóniának két verziója van – szögezi le a szerző – a baloldali multilateralizmus, amely szerint Amerikának alá kell rendelnie magát nemzetek feletti szervezeteknek, A jobboldali verzió pedig a nemzetépítés, amely esetében Amerika saját képére formálja az országokat, és egyfajta puha birodalomként irányít.

A szenátor szerint a globalista megközelítés mindig rossz volt, és Theodore Roosevelt külpolitikájához kellene visszatérni.

„Roosevelt egy erőteljes, reális amerikai nacionalizmust képviselt. Hitt a nemzetállamban, és mindenekelőtt az amerikai nemzetben. Nem törekedett az amerikai szuverenitás kiszervezésére (mint a liberálisok) vagy arra, hogy az egész világot Amerika kliensévé tegye (mint a neokonok).

Ehelyett a független nemzetek közötti erőegyensúly biztosításán dolgozott, amely biztonságban és jólétben tartotta Amerikát. Célja az volt, hogy megakadályozza, hogy bármelyik nemzet olyan erőssé váljon, hogy uralni tudja az Egyesült Államokat, veszélyeztetve szabadságunkat és jólétünket”

– írja Hawley.

A szenátor szerint fontos a független nemzetállamokkal fellépni erőszakos elemek ellen, és nem szabad elszigetelődnie Amerikának, viszont a globalista kalandoknak szerinte itt az ideje véget vetni.

Fotó: Unsplash/Laurenz Heymann

Joshua Mitchell: Kína miatt érhet véget az amerikai identitáspolitika

A politikai filozófus a Neokohnnak elmondta, hogy milyen szerepet játszik a bűn az identitáspolitikában, ás mi a közös a puritanizmusban és a woke-ban. Hajdú Tímea interjúja.