A felmérés éles eltérést mutat a nyugati demokráciák és a világ többi része között az Oroszországhoz való hozzáállásban.
Európán belül a Demokratikus Szövetség a Demokráciákért felmérésben megkérdezettek 55%-a mondta azt, hogy támogatja az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok megszakítását Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója miatt, míg Ázsiában többségben voltak az ellenzők, Latin-Amerikában pedig egyenletesen oszlott meg a vélemény – számolt be a Guardian.
Az Oroszországgal kapcsolatos negatív vélemények nagyrészt Európára és más liberális demokráciákra korlátozódnak.
Pozitív vélemények maradtak fenn Oroszországról Kínában, Indonéziában, Egyiptomban, Vietnamban, Algériában, Marokkóban, Malajziában, Pakisztánban és Szaúd-Arábiában.
Az ukrajnai inváziót követően évente elkészített Democracy Perception Index 52 nagy népsűrűségű ázsiai, latin-amerikai, amerikai és európai országra terjed ki – írja a brit lap.
Összesen 20 országban a többség úgy vélte, hogy az ukrajnai háború miatt nem kellene megszakítani a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal. Ezek közé tartozott Magyarország, Izrael, Görögország, Kenya, Törökország, Kína, Egyiptom, Nigéria, Indonézia, Dél-Afrika, Vietnam, Algéria, a Fülöp-szigetek, Mexikó, Thaiföld, Marokkó, Malajzia, Peru, Pakisztán, Szaúd-Arábia.
31 ország közül, amely a kapcsolatok megszakítását támogatta, 20 európai ország volt.
Az Oroszországgal szemben leginkább negatív véleménnyel rendelkező országok közé tartozott Lengyelország (87%), Ukrajna (80%), Portugália (79%), Olaszország (65%), az Egyesült Királyság (65%), Svédország (77%), az Egyesült Államok (62%) és Németország (62%).
Magyarországon 32%-nak van negatív véleménye Oroszországról.
Az Oroszországról pozitívan vélekedő országok közé tartozik India (36%), Indonézia (14%), Szaúd-Arábia (11%), Algéria (29%), Marokkó (4%) és Egyiptom (7%).
A Guardian azt is rögzíti, hogy az Oroszországgal kapcsolatos vegyes vélemények ellenére erős szimpátia mutatkozott Ukrajna iránt. Az Ázsiában, Latin-Amerikában és Európában megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy a NATO, az USA és az EU többet tehetne Ukrajna megsegítéséért. Latin-Amerikában a válaszadók 62%-a szerint a Nato túl keveset tett, és csak 6% szerint túl sokat. Európában 43% szerint Európa túl keveset és 11% szerint túl sokat tett.
Kínában 34% szerint az USA túl sokat tett a segítségnyújtás érdekében. Világviszonylatban közel fele (46%) mondta azt, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok és a Nato túl keveset tesz Ukrajna megsegítéséért, míg 11% szerint túl sokat.
Fotó: Unsplash/Artem Beliaikin
„Az Oroszországról pozitívan vélekedő országok közé tartozik India (36%),
Indonézia (14%), Szaúd-Arábia (11%), Algéria (29%), Marokkó (4%) és
Egyiptom (7%).”
Ez itt fent egyáltalán nem érthető! Mit jelentenek a zárójelben szereplő % számok? A pozitivan vélekedők arányát? Ha pl. Marokkóban a megkérdezettek 4 % lenne az oroszok iránt pozitivan vélekedők aránya, az országot ezzel a pozitivan vélekedők csoportjába lehet sorolni?
Ha elolvasod az előtte levő 2 mondatot, teljesen nyilvánvaló, hogy mire vonatkoznak a százalékok: azt mutatják, hogy az adott országban megkérdezett emberek hány %-a vélekedik negatívan az oroszokról. A szerző gondolom kerülni akarta a szóismétlést, ezért fogalmazott így és ezért félreérthető kissé a mondat.
Mivel India és Kína a maguk 1,3+1,4 mrd lakosságával nem kevés támaszt nyújt Oroszországnak.
Azért a magyarok oroszok melletti kiállása 1956, 1945 utáni több mint 40 év megszállás és 1948 után egyenesen érthetetlen.
Érthetetlennek nem érthetetlen éppen, csak lesújtóan ócska, primitív színvonalra utal.
Az ok Orbán állandó „harca” a nyugat ellen, ami elsősorban EU-ellenes, a belső közönség számára tálalt retorikában nyilvánult meg (az EU gyartmatosítani akar minket, stb.) Az állandó heccelés a „nyugat” ellen meghozta a gyümölcsét, kitermelte ezt a primitív közönséget, akik most Putyinnak drukkolnak, miután az orosz rezsim is nyugatellenes. Az ellenségem ellensége a barátom…
Ehhez még hozzájárul a felturbózott magyarkodás alapú heccelés az ukrán nyelvtörvény miatt (ami valójában nem valósult meg és gyakorlati jelentősége sincs, csak egy szimbólikus gesztus volt az orosz támadás idején 2014-ben). Így az ukrán is ellenség.
Mindezt Orbánék szavazatszerzés okán tették és teszik, ellenségképző taktikát alkalmazva – ha van ellenség, van ki ellen egyesülni a Fidesz zászlaja alatt.
Azért azt az aprócska szempontot se hagyd ki lécci, amikor a magyarokat primitívezed, hogy a háború kezdete óta az ukrán kormány és képviselői folyamatosan és a nagy nemzetközi nyilvánosság előtt a magyarokat ekézik, nem túl diplomatikus stílusban, az explicit fenyegetéseket sem mellőzve.
Miközben pl. pont velünk tudtak csak a napokban szeződést kötni, hogy legalább némi dízel üzemanyag (nyilván orosz olajból készült) azért csoroghasson be mégis az országba, mert a háború párti EU tagok csak fegyvereket tudnak nekik adni, üzemanyagot nem. https://www.rbc.ua/rus/news/defitsit-topliva-sokratitsya-dogovorilas-1654063187.html