Amikor Jeruzsálem egy része majdnem francia fennhatóság alá került

Az első világháború végén Jeuzsálem brit elfoglalása után a franciák egy korábbi megegyezésre hivatkozva együtt akarták igazgatni az angolokkal Jeruzsálemet. Azonban Allenby tábornoknak és a brit vezetésnek más tervei voltak – olvasható a Librarians-en az izraeli nemzeti könyvtár oldalán. 

1917 végén Thomas Edward Lawrence, ismertebb nevén Arábiai Lawrence sürgős parancsot kapott. Azonnal félre kellett tennie a munkáját, hogy segítse az arab felkelést az oszmán törökök ellen, és csatlakozzon Edmund Allenby tábornokhoz Palesztinában – idézi fel a cikk.

Jeruzsálem napokon belül a hódító brit hadsereg kezére került, miután közel három éven át kimerítő harcokat folytattak az oszmánok és birodalmi német szövetségeseik ellen a Sínai-félszigeti és a Palesztinai Hadjáratban.

Ez mérföldkő volt a történelemben – a Szent Város gazdát cserélt. A nemzetközi sajtót, amely eddig kevés figyelmet szentelt a palesztinai hadjáratnak, elragadta az izgalom. Allenby tábornok sikerrel járt ott, ahol még Oroszlánszívű Richárdnak sem sikerült.

Lawrence-nek sikerült meghívást szereznie a várva várt december 11-i átadási ünnepségre és jelen volt, amikor a tábornok bejelentette a Dávid-torony előtt összegyűlt méltóságoknak, hogy a város mostantól hivatalosan is hadiállapot alatt áll.

A cikk idézi, hogy Lawrence a könyvében részletesebben is kifejtette egy különös szóváltást, amely közvetlenül a ceremónia után, egy meglehetősen impozáns ebéd közben bontakozott ki a közeli, festői Ein Karem faluban. Lawrence leírja, hogy Picot egyszer csak így szólt az ebéd alatt: „És holnap, kedves tábornokom. Megteszem a szükséges lépéseket, hogy polgári kormányzatot állítsak fel ebben a városban.

Allenby lenyelte az ételt majd így szólt Lawrence szerint: „A katonai övezetben az egyetlen tekintély a főparancsnoké – az enyém.”

Picot tovább tiltakozott, de Allenby félbeszakította, és világossá tette, hogy a polgári kormányt csak akkor hozzák létre, amikor ő jónak látja.

Úgy tűnik, François Georges-Picot abban a hitben volt, hogy Franciaország és Nagy-Britannia megosztja a közigazgatási hatóságokat Jeruzsálemben, most, hogy a város a szövetséges hatalmak kezére került. Allenby nyilvánvalóan nem értett egyet ezzel.

Egy cikk felidézi, hogy egy másik szemtanú, egy Louis Massignon nevű francia tiszt, aki Picot küldöttségének tagja volt, később azt írta, hogy „Allenby keményen megfenyegette Picot-t letartóztatással, ha közbeavatkozik”.

Az amerikai elnök, aki 200 éve megálmodta a zsidó államot

John Adams 1819-ben azt remélte a zsidók hazatérésétől, hogy levetkőzik faragatlan, különc tulajdonságaikat, és kikeresztelkednek.

Pedig, ahogy a cikk írja Picot nem a semmibe beszélt, joggal feltételezhette, hogy a város egy része francia fennhatóság alá kerülhet. 1916 januárjában aláírt titkos szerződés feltételei szerint Jeruzsálem és az egykori oszmán Palesztina nagy része a háború befejeztével nemzetközi igazgatás alá került volna. Picot szerint addig Palesztina valamennyi meghódított részét közös angol-francia közigazgatásnak kellett volna irányítania.

Ebben a szakaszban azonban a briteknek más elképzeléseik voltak. A hadjárat során több mint 60 000 harci veszteséget szenvedtek, és közel 17 000-en haltak meg.

A francia hozzájárulás Palesztinában ehhez képest minimális volt. A briteknek nem állt szándékukban most átengedni a nagy zsákmány feletti ellenőrzést egy bizalmas megállapodás miatt, amelyről még a nyilvánosság sem tudott.

Allenby hadiállapot kihirdetésével a közös vagy nemzetközi igazgatásról szóló minden komolyabb beszélgetés határozatlan időre elmaradt. A brit hadiállapot gyakorlatilag 1920 nyaráig maradt érvényben, amikor is végül polgári közigazgatás jött létre, a brit mandátum alatt, francia vagy nemzetközi részvétel nélkül.

A Lawrence által fentebb leírt rövid és meglehetősen informális diplomáciai csetepaté könnyen lehet, hogy megváltoztatta a közel-keleti történelem menetét. Hogyan nézett volna ki egy angol-francia Jeruzsálem? – teszi fel a kérdést a cikk.

Ha nincs Allenby tábornok szóbeli ellenállása, talán soha nem lett volna brit mandátum Palesztinában. Ha valóban nemzetközi közigazgatás jött volna létre Palesztinában a Sykes-Picot-megállapodás feltételeinek megfelelően, létrejött volna-e valaha Izrael állam? A cikk szerint valószínűleg nem.

Fotó: Allenby Jeruzsálemben/Wikimedia commons

A járvány, amely visszavitte Jeruzsálembe az askenázi zsidókat

A litvis közösség kalandos kitérők után tudott gyökeret ereszteni az Óvárosban az 19. század elején.