David Friedman: Izraelnek fel kell nőnie és döntenie kell a keleti határáról

„Végső soron a szuverenitás alkalmazása nélkül, legalábbis Júdea és Szamaria egyes részein, soha nem lesz megoldás az izraeli-palesztin konfliktusra” – mondta Friedman a JNS-nek.

„Izrael és csakis Izrael hozhat sorsdöntő döntéseket a jövője szempontjából, és ez azzal kezdődhet, hogy tisztázza keleti határát”

– mondta David Friedman volt izraeli amerikai nagykövet a második Izraeli Konzervativizmus konferencián, amelyet csütörtökön rendeztek Jeruzsálemben.

„Izraelnek nemzeti konszenzusra kell alapoznia politikáját azzal kapcsolatban, hogy mi a legjobb érdeke, majd ezt a politikát feltétel és bocsánatkérések nélkül meg kell védenie”

– mondta.

„Egy felnőtt nemzet maga dönti el, egyedül, hogy mi a legjobb polgárai számára. Tartsátok tiszteletben magatokat és a jogotokat – azt mondanám, szent kötelességetek -, hogy a zsidó állam számára a helyes irányt jelöljétek ki. Ezt teszi egy felnőtt nemzet”

– hangsúlyozta Friedman.

„Nem mindenki fog egyetérteni önökkel, de mindenki tisztelni fogja önöket”.

Friedman beszédének egyik fő témája Izrael keleti határának a kérdése volt. A látszólag egyszerű kérdés, amelyre a legtöbben azt válaszolnák, hogy a Jordán Királyság mentén fut, nem olyan egyszerű – magyarázta.

„Néhányan azt mondják, hogy a Jordán folyó; néhányan azt mondják, hogy az 1949-es fegyverszüneti vonal; néhányan azt mondják, hogy a településblokkok – bármit is jelentsen ez, plusz egy sáv a folyó mentén a nemzetbiztonság miatt”.

„A legtöbb politikus azt fogja mondani, hogy Júdea és Szamaria legalább egy része mindig Izrael marad. Ha megkérdezzük tőlük, hogy melyik rész, nem tudnak egyértelmű választ adni”

– mondta.

„Mások kikerülik a kérdést, mondván, hogy nem tudnak válaszolni a kérdésre, amíg a palesztinok nem választják a békét”

– tette hozzá.

„Jelenleg a diskurzus teljesen zavaros és nem meggyőző. [Menachem] Begin óta minden politikai vezető, beleértve Jichák Rabint és a béketáborhoz tartozókat is, elkötelezte magát egy jelentős izraeli jelenlét mellett [Júdeában és Szamáriában]. De [pontosan] mi az?”

– tette fel a kérdést Friedman.

„Végső soron a szuverenitás alkalmazása nélkül, legalábbis Júdea és Szamaria egyes részein, soha nem lesz megoldás az izraeli-palesztin konfliktusra”

– mondta Friedman a JNS-nek.

„Mindenki számára nyilvánvalónak kellene lennie, hogy a probléma nem javul. Ez egy 55 éves dilemma. Szerintem minél tovább nem veszi komolyan Izrael a szuverenitását, annál nehezebb meggyőzni a világot arról, hogy komolyan gondolkodik a saját a szuverenitásáról.

Friedman szerint Izrael 1948-as alapítása óta úgy kezelte Amerikával való kapcsolatait, hogy politikáját úgy alakította, hogy az igazodjon az aktuálisan hatalmon lévő amerikai kormányhoz.

„A kapcsolat fontos, de egy külföldi hatalom politikájának és különcségeinek megfelelően ugrálni nem jó kormányzás”

– magyarázta Friedman.

„Bármennyire is kritikus Izrael számára, hogy jó kapcsolatokat ápoljon szövetségeseivel, különösen az Egyesült Államokkal, először Izraelnek demokratikus csatornáin keresztül kell eldöntenie, hogy mi a helyes irány.”

„Biztos vagyok benne, hogy a világ akkor fogja tisztelni Izraelt, ha Izrael tiszteli önmagát”

– mondta.

Friedman a JNS-nek kifejezte reményét, hogy a Trump-féle közel-keleti béketervet újraélesztik, és azt „forradalminak nevezte abból a szempontból, hogy nem követeli meg egyetlen Júdeában és Szamariában bárhol élő zsidónak sem, hogy kitelepítsék az otthonából”.

„Rámutatnék, hogy ez volt az Ábrahám-Egyezmény egyik valódi mozgatórugója. Tehát nem csak a béke mintája volt, hanem olyasvalami, ami olyan környezetet teremtett, amelyben Izrael képes volt normalizálni a viszonyát négy muszlim nemzettel”

– mondta.

Bár Izrael a múltban is tett békeígéreteket, ami megkülönböztette a Trump-tervet és lehetővé tette az Ábrahám-megállapodásokat, az Amerika „példátlan támogatása volt Izraelnek”, beleértve az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését, a Golán-fennsík feletti izraeli szuverenitás elismerését és annak elutasítását, hogy az izraeli telepek illegálisak.

„Megmutattuk az Öbölnek és a világnak, hogy az USA és Izrael elválaszthatatlanok, és hogy más nemzetek is beléphetnek ebbe a bizalmi körbe, hogy elkezdhessék élvezni azokat az előnyöket, amelyeket Izrael kap az erős Amerikával való kapcsolatából”

– mondta Friedman a JNS-nek.

„Tehát mindez egy olyan átfogó csomag része volt, amely szerintem megnyugvást adott az arab világnak”.

„Erős Amerika kell ahhoz, hogy az Ábrahám-Egyezmények előremozduljanak. Jelenleg nagyon gyenge Amerikánk van”

– mondta Friedman, bár hozzátette, hogy „hosszú távon optimista, hogy az Ábrahám-Egyezményeket sok-sok országra kiterjesztik”.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.