Mali kivonul abból a nemzetközi katonai erőből, amely az iszlamista lázadás ellen küzd a Száhel-övezet középnyugati részén – közölte vasárnap közleményben az ország katonai vezetése.
A G5 Száhel nevű regionális együttműködést, amelyben Niger, Csád, Burkina Faso és Mauritánia csapatai is részt vesznek, 2017-ben hozták létre a térséget terrorizáló dzsihadisták ellen. Utóbbiak emberek ezreit ölték meg és milliókat kényszerítettek arra, hogy elmeneküljenek otthonukból az elmúlt években.
A Száhel-övezetben számos iszlamista milícia garázdálkodik, egyes csoportok az Iszlám Állam nevű szervezetnek, mások az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatnak esküdtek hűséget. Az iszlamisták elleni harc azonban rendkívül nehéznek bizonyul, ugyanis a helyi kormányok nem tudják ellenőrzésük alatt tartani a hatalmas sivatagi térséget. Ráadásul a szegénység, a munkanélküliség nagy aránya párosítva a rohamosan gyarapodó lakossággal termékeny táptalajt biztosít a szélsőséges szervezeteknek a toborzáshoz. Ezzel párhuzamosan a hadseregek pénzszűkével küzdenek, így nehezen tudják felvenni velük a harcot.
Az Ibrahim Boubacar Keita korábbi mali elnököt megbuktató és a 2020-as államcsínnyel hatalomra került junta vasárnapi közleménye szerint a döntést az iszlamisták elleni harc egy helyben topogása és a Maliba tervezett találkozók elmaradása indokolja.
A junta arra utalt, hogy a többi ország bojkottálja éppen amiatt, hogy a hadsereg erőszakkal vette ott át a hatalmat. A bamakói vezetést a nyugat-afrikai regionális politikai blokk (ECOWAS) is szankciókkal sújtja.
Amint korábban megírtuk, az Európára nehezedő illegális migrációs nyomás csökkentése érdekében
tavaly novemberben úgy döntött az Országgyűlés, hogy Magyarország katonákat küld Maliba és Nigerbe.
Magyarország kilencedikként csatlakozott a Franciaország irányításával létrejött Takuba harci kötelékhez, amely Maliban küzd a dzsihadista terrorcsoportok ellen, segítve a kormányerők műveleteit. Franciaország azonban februárban bejelentette, hogy felhagy ezzel, mert a párizsi kormánynak megromlottak a kapcsolatai a bamakói katonai vezetéssel. Ennek részben az volt az oka, hogy Párizs szerint a mali junta orosz zsoldosokat is felbérelt az iszlamisták elleni harcra. Bamako azt állította, hogy csak orosz katonai szakértők vannak jelen az országban, és csak tanácsadást végeznek kétoldalú együttműködési megállapodás keretében.
