Keresztesek által használt középkori „gránátot” találhattak Jeruzsálemben

Egy Jeruzsálem óvárosában feltárt középkori kerámiaedény új elemzése arra utal, hogy a keresztes lovagok a Szentföld muszlim uralkodói elleni háborúik során kezdetleges kézigránátokat fejleszthettek ki – írja a Business Insider.

Az ausztráliai Délkelet-Queenslandben található Griffith Egyetem régészei négy gömb alakú edény belsejében lévő maradványokat vizsgáltak.

Három különböző célú használatra utaló jeleket mutatott, többek között olajok, illatanyagok és gyógyszerek tárolására.

Az úgynevezett Sherd 737-es edény belsejében azonban a régészek olyan lerakódásokat találtak, amelyek arra utalnak, hogy a kerámiaedényeket potenciálisan kézi robbanószerkezetként használták.

A vastag falú, díszítés nélküli, gyantás pecsétre utaló Sherd 737-es edényben egy archaikus robbanószerkezethez szükséges gyúlékony kémiai összetevők maradványai voltak.

A maradványok a PLOS One tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint megfelelnek annak, ami egy középkori kézigránát elkészítéséhez szükséges.

Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a középkori gránátok lőport tartalmazhattak. Az először Kínában kifejlesztett lőpor azonban csak a 13. században jelent meg a Közel-Keleten.

A keresztes háborúk, az európai keresztények által vezetett vallási háborúk sorozata, amelyek célja Jeruzsálem és a Szentföld meghódítása volt a muszlim uralkodóktól, 1095 és 1291 között zajlottak. Az edények feltehetően a 11. vagy 12. századból származnak.

A 737. számú edénydarab a régészek szerint növényi olajokból, állati zsírokból, nitrátokból és kénből álló egyedi robbanóanyag-keverék nyomait tartalmazta. Ez arra utal, hogy a keresztes lovagok saját robbanóanyag-keveréket találtak ki.

„Ez azt mutatja, hogy a keresztesek által leírt robbanófegyverek helyi találmányok voltak” – mondta Carney Matheson, a Griffith Egyetem molekuláris régésze az Insidernek.

„Ez mutatja be először egy ősi robbanóanyag összetevőinek teljesen más keverékét, amely összhangban van a történelmi arab szövegekkel” – folytatta Matheson.

Hozzátette, a tanulmány azért jelentős, mert „továbbfejleszti a középkori fegyverek megértését a Közel-Keleten ebben az időben”, és igazolja a keresztes lovagok beszámolóit.

A keresztes lovagok első kézből származó beszámolói és az arab szövegek olyan kézi eszközök használatáról tesznek említést, amelyek hangos csattanással és fényvillanásokkal robbantak – áll a Griffith Egyetem közleményében, amely összhangban van ezekkel az eredményekkel.

További kutatásokra lesz szükség hasonló edényeken, hogy jobban megértsük a középkorban használt ősi robbanóanyag-technológiát, mondta Matheson a közleményben.

Keresztes lovagok táborára bukkantak Izraelben

Ezen a helyen gyülekeztek a frank csapatok az 1187-es hattíni csatát megelőzően, de a későbbi időszakokban is léteztek keresztes táborok a környéken.