A letartóztatás, és akár kínzás elől menekülő disszidensekre további megpróbáltatások várnak Izraelben, mivel kérelmüket évekig sem nem hagyják jóvá, sem nem utasítják el, így egy idegen országban maradnak létbizonytalanságban.
Oroszországból és Fehéroroszországból több ezer menedékkérő keresett menedéket Izraelben az ukrajnai orosz invázió előtt és után, de a zsidó állam eddig olyan stratégiát követett, amely bizonytalanságban hagyja őket, mindenféle jog nélkül.
Az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező menedékkérők között vannak olyan rendszerellenes tüntetők, akik letartóztatástól és kínzástól tartanak, ha visszatérnek hazájukba, ahol a február 24-i ukrajnai háború kirobbanása óta megszaporodtak a tiltakozásellenes intézkedések.
Az egyik ilyen menedékkérő Dmitrij (nem ez a valódi neve), aki Fehéroroszországból menekült el, miután részt vett az Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök elleni tüntetéseken, és körülbelül egy évvel ezelőtt turistavízummal Izraelbe utazott, feleségét és két gyermekét hátrahagyva remélte, hogy Izraelben újra találkozhat velük.
„Miután elkezdődött az ukrajnai háború, amelyben Fehéroroszország segíti Oroszországot, a rezsim még erőszakosabbá vált a tüntetőkkel szemben, és fenyegetni kezdte a családjukat”
– mondta Dmitrij egyik társa a Zman Jiszráélnek, a The Times of Israel héber nyelvű testvéroldalának.
Nem sokkal Dmitrij után Izraelbe utazott felesége és két gyermeke is, azonban az állam elutasította a menedékjogi kérelmüket, és őrizetbe vették őket a Ben Gurion repülőtéren. Dmitrij fellebbezett családja őrizetbe vétele ellen, és bérelt nekik egy kis lakást, azt gondolván, hogy hamarosan újraegyesülnek.
Fellebbezését azonban elutasították, családját pedig kitoloncolták. Dmitrij ismét egyedül maradt egy olyan országban, amelyiknek úgy tűnik, nem kell, és valószínűleg hamarosan elhagyja Izraelt, hogy máshol keressen menedéket a családjának.
„Izrael állam aláírta a menekültek jogállásáról szóló nemzetközi egyezményt, de figyelmen kívül hagyja azt”
– mondta Yeshayahu Rotenstreich ügyvéd, aki a poszt-szovjet államokból érkező bevándorlókat, menekülteket és menedékkérőket képviseli.
„Oroszországot és Fehéroroszországot öltönyös gyilkosok és maffiózók irányítják. Több ezer ember van, aki ellenzi az ottani politikai rendszereket, és részt vett a rezsimellenes tüntetéseken, mielőtt Izraelbe menekült volna menedékjogért. A legtöbbjüket elutasították és kitoloncolták őket. Sajnos nincs olyan kérelem, amelyet jóváhagytak volna”
– mondta.
Rotenstreich szerint az állam hatékony stratégiát alkalmaz a menedékkérők figyelmen kívül hagyására: hagyja, hogy kivárják a kérelmük elbírálását – ez a folyamat akár öt évig is eltarthat -, mielőtt végül elutasítják azt.
„Sajnos az állam stratégiája hatékony. Következetesen elutasítják a kérelmeket, újra és újra”
– mondta, megjegyezve, hogy amikor a menedékkérők bírósághoz fordulnak, az állam arra kéri a bíróságot, hogy ne avatkozzon bele az üggyel kapcsolatos politikájába.
„A bíróság nem kényszerítheti a végrehajtó hatalmat egy másik politika elfogadására, ha a törvény ezt lehetővé teszi, és azt következetesen fenntartják, még akkor is, ha a politika szívtelen, értelmetlen és torz”
– mondta Rotenstreich.
A menedékkérők kérelmeivel kapcsolatos bírósági tárgyalásokat zárt ajtók mögött tartják, ezért nem tudott konkrét részletekkel szolgálni.
Arra a kérdésre, hogy találgasson a politika mögött meghúzódó okokról, Rotenstreich azt mondta:
„Bárcsak látnék benne valami logikát. Van egy irracionális félelem attól, hogy a menekültek munkát vállalnak [az izraeliek rovására], és fordítva is – hogy nem fognak dolgozni, és terhet jelentenek az állami költségvetésre. Vannak olyan mélyen gyökerező zsidó identitásmotívumok is, amelyeket a menekültek veszélyesek, bár a menekültek és az állampolgárok egymáshoz viszonított arányát tekintve ez teljes képtelenség”.
Az izraeli népesség- és bevándorlási hatóság által közzétett adatok szerint február 28. óta mintegy 100 menedékkérelmet nyújtottak be orosz állampolgárok, és 21-et fehéroroszok.
Az adatok szerint 2011 óta mintegy 8720 menedékkérelmet nyújtottak be oroszok, és mintegy 1394-et fehéroroszok. Rotenstreich szerint a kérelmek egyikét sem hagyták jóvá, és a túlnyomó többséget elutasították, általában négy-öt éves várakozás után.
„Minden [menedékjogi] kérelmet a menedékjogi kérelmekkel foglalkozó RSD egységhez nyújtottak be, és minden kérelmet alaposan megvizsgálnak”
– közölte válaszában a Népesség- és Bevándorlási Hivatal, amely nem volt hajlandó közvetlenül kommentálni a Rotenstreich-ügyet.
