Az izraeli Eitán Sztibbe és három másik űrhajós sikeresen landolt a floridai partok közelében, miután két hetet töltöttek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a kereskedelmi szektor számára mérföldkőnek számító küldetésben.
Az Axiom-1 legénységét szállító SpaceX Dragon kapszula 13:06-kor finoman leereszkedett az Atlanti-óceánba Jacksonville közelében négy hatalmas ejtőernyőn.
„A Dragon Endeavour hazatért az Axiom-1 legénységgel” – mondta egy bemondó, miközben egy mentőhajó a kapszulához ért.
Ezzel hivatalosan végét ért az első teljesen privát küldetés a keringő előőrsre.
A NASA az Axiommal és a SpaceX-szel kötött háromoldalú együttműködést kulcsfontosságú lépésként értékelte a „Low Earth Orbit” néven ismert űrrégió kereskedelmi forgalomba hozatala felé, így az ügynökség a kozmosz mélyebbre irányuló, ambiciózusabb utakra összpontosíthat.
Jichák Herzog izraeli elnök gratulált Sztibbének a visszatéréséhez.
„Üdv újra a Földön, Eitán Sztibbe izraeli űrhajós! Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás Izrael Államnak és az emberiség űrmissziójának” – írta Herzog Twitteren.
Sztibbe, az ohiói amerikai Larry Connor és a kanadai Mark Pathy üzletemberek fejenként 55 millió dollárt fizettek az élményért.
A látogatói jegyek magukban foglalták az űrállomás összes részlegére való belépést, leszámítva az oroszt. Az űrállomáson három amerikai, egy német űrhajós az Európai Űrügynökségtől és három orosz űrhajós tartózkodott a látogatásuk idején.
Az egykori vadászpilóta Sztibbe a második izraeli, aki kijutott az űrbe, és küldetése során mintegy 35 kísérletet hajtott végre vállalatok és kutatóintézetek számára.
A csapat eredetileg csak nyolc napot töltött volna az űrállomáson, de a rossz időjárás miatt ezt többször kiterjesztették. A legénység összesen végül 15 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson — írja az ujkelet.live.
Stibbe a pészachot is az állomáson töltötte, az általa hozott macesszal és az orosz űrhajósok által felajánlott töltött hallal ünnepelve.
Az első izraeli űrhajós a Columbia-katasztrófában életét vesztő Ilan Ramon volt.
Stibbe tisztelegni kívánt előtte a küldetés során azzal, hogy űrnaplójának fennmaradt oldalait, valamint gyermekei emléktárgyait is magával vitte.
Stibbe továbbá magával vitte a világ legkisebb Bibliáját a Nemzetközi Űrállomásra.
A Technion – Israel Institute of Technology-ban kifejlesztett, úgynevezett „Nano Biblia” egy 0,5 négyzetmilliméteres szilícium nanochip, amelyre a Héber Biblia 1,2 millió betűjét fókuszált gallium ionnyalábbal vésték.
A jeruzsálemi Izrael Múzeum, ahol a Nano Bibliát általában a történelmi Holt-tengeri tekercsek mellett állítják ki, kölcsönadta az egyedülálló Bibliát Sztibbének.
„A Biblia a legrégebbi és legfontosabb szöveg a zsidó nép számára, és az egyik legfontosabb szöveg az egész világ számára. Az emberi kultúra sarokköve” – mondta Uri Siván professzor márciusban, az első Nano Biblia megalkotója és a Technion elnöke.
,,A Nano Biblia és az űrben tett utazása összeköti a távolságot és időt a múltat és jövő közölte, az ősi emberi kultúra és a technológiai határ között.”
A Nano Bibliát Siván professzor és doktorandusza, Ohad Zohar alkotta meg 2007-ben a Technionban kifejlesztett oktatási program részeként, amelynek célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a nanotudomány és a nanotechnológia iránt.
Azt a példányt, amelyet Stibbe magával vitt az űrbe, a Technion mérnökei készítették az Izraeli Múzeum 2015-ös jubileumi ünnepségeinek tiszteletére.
Egy másik példányt 2009-ben készítettek, és technikai csodaként mutatta be XVI. Benedek pápának Simon Peresz akkori elnök.
