Az ukrán oldalon oroszellenes csecsen egységek, köztük az első és a második csecsen háború számos veteránja harcol Kadirov hívei ellen.
Az ukrán oldalon aktív csecsenek közül két fő egység tevékenykedik, amelyek 2014-ben, a Krím elcsatolása után alakultak.
Az egyik, a Sejk Manszúr zászlóalj elsősorban Délkelet-Ukrajnában operál, ahol már 2014-ben és 2015-ben is nagy erőkkel harcolt az oroszok által támogatott szeparatista erők ellen.
A másik fő csecsen alakulat Ukrajnában, a Dzsohar Dudajev zászlóalj (amely Csecsenföld első elnökéről kapta a nevét). Egy nemrégiben készült videóban vezetőjük, Adam Oszmajev üzenetet is küldött az ukránoknak.
„Biztosítani szeretném az ukránokat, hogy ma igazi csecsenek védik Ukrajnát”
– mondta.
„Ezek az Oroszországért harcoló bábok [kadiroviták] szégyent hoznak egész nemzetünkre – árulóknak tartjuk őket”
– tette hozzá.
Oszmajevnek, aki a donbászi háború veteránja, személyes oka is van a harcra: feleségét, Amina Okujevát 2017-ben ölték meg egy Kijev melletti bombamerényletben.
A Sejk Manszúr zászlóalj egyik harcosa nyilatkozott a New Lines magazinnak arról, hogy miért tekinti kötelességének, hogy Ukrajna oldalán harcoljon. A 45 éves Muszlim névre hallgató férfi még a háború kezdete előtt mesélte el a tapasztalatait.
„Harcoltunk az első és a második csecsen háborúban”
– mondta Muszlim magáról és társairól.
„Már értjük, hogy mi mindenre képes Oroszország: családok, nők és gyerekek megölésére. Tudjuk, hogy itt vannak a kadiroviták is”
– mondta.
Nem köntörfalazott, amikor Kadirov erőiről kérdezték.
„Ők árulók”
– mondta.
„Egyetlen igazi csecsen sem harcolhatna Oroszországért, azért az országért, amely 300 éve gyilkol bennünket.
A csecsen katonák többségét [a kadiroviták] megverik, a családjukat megfenyegetik, ezért kénytelenek szolgálni. Oroszországot szolgálni mindennek ellentmond ami a Konahallában [a hagyományos csecsen magatartási kódex] van”
– mondta Muszlim.
„Mi 2014-ben is harcoltunk, amikor újra kezdődik, visszamegyünk a frontra.”
És ezek nem üres szavak voltak. Március 1-jén egy hangüzenetben Muszlim megerősítette, hogy ő és a Sejk Manszúr más tagjai a frontvonalon vannak, és harcolnak a fővárosba behatolni próbáló orosz erők ellen.
Ahogy az Oroszország által alkalmazott taktika egyre keményedik, sok jel utal arra, hogy Kadirov csecsen erői az ukrán városok elfoglalására és biztosítására irányuló erőfeszítések élére kerülnek. Mivel a városok válogatás nélküli bombázása egyre fokozódik, és sok orosz katona morálja láthatóan lankad,
a kadiroviták hajlandósága brutális háborús bűncselekmények elkövetésére az ellenállás megtörése érdekében kulcsfontosságú eszköz a Kreml arzenáljában.
Maga Kadirov is ilyen megközelítés mellett érvelt korábban. A csecsen vezető február 27-én a Telegram-csatornájára feltett üzenetében úgy érvelt, hogy „a nacionalisták [Ukrajnában] nem értenek más nyelvet, csak az erőszakot”. Elismerve, hogy az ukrán erők „új fegyverekkel vannak felfegyverkezve”, Kadirov úgy érvelt, hogy ideje lenne felhagyni az ellenség „kényeztetésével”, és ehelyett „nagyszabású műveletet indítani minden irányban” az országban.
„Putyinnak ki kell adnia a megfelelő parancsot, hogy végezhessünk ezekkel a nácikkal”
– mondta.
Mindeközben minél tovább vannak távol Kadirov erői Ukrajnában, és minél feszültebb az oroszországi belpolitikai helyzet, annál többet kockáztat Kadirov egy csecsen felkelést otthon, amelyről sok csecsen biztosan megvan győződve, hogy csak idő kérdése és bekövetkezik.
„Senki sem fogja a szemére hányni az ukránoknak, ha egy olyan ellenséggel szemben veszítenek, mint Oroszország”
– mondta egy neve elhallgatását kérő grozniji lakos a New Linesnak.
„De egy dologban reménykedünk. Ukrajna lakossága negyvenszerese Csecsenföldének.
Reméljük, hogy negyvenszer annyi veszteséget okoznak Oroszországnak”
– tette hozzá.
Muszlim hasonlóan biztos abban, hogy ez a háború fordulópontot jelent nemzetének történetében.
„Ez az invázió lesz Oroszország végének kezdete”
– mondta.
„Ahogy a Szovjetunió Afganisztán után, úgy fog felbomlani.
A mi népünk [a csecsenek] fel fog lázadni, és megfogja buktatni Kadirovot”
– tette hozzá.
A grozniji helybéli még egy utolsó, megjegyzést fűzött hozzá.
„Reméljük, hogy az ukránok minél több kadirovitát fognak megölni”
– mondta.
„Mindegyik, akit megölnek, megkönnyíti a dolgunkat itt [Csecsenföldön], amikor eljön az idő”.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.