„Az elnök megpróbál a baloldaliaknak és a jobboldaliaknak egyszerre udvarolni, de a franciák átlátnak rajta” – írja Anne-Elisabeth Moutet a Telegraph oldalán közölt véleménycikkében.
„A francia választások első fordulójának eredménye Emmanuel Macron hívei számára úgy tűnt, hogy igazolja stratégiáját. A francia elnök, aki a szavazást megelőző hetekben távol tartotta magát a tényleges kampánytól, négy ponttal megelőzte Marine Le Pent. De most, hogy rendesen kampányolni kezdett, megkondultak a vészharangok – mert borzalmasan rosszul csinálja” – írja Moutet.
A szerző szerint a távoli falvakba tett látogatásai, a kínosan személyes interjúi és az a szokása, hogy menet közben elhagyja programjának főbb pontjait, emlékeztette a szavazókat arra, hogy miért nem szerették őt korábban.
Moutet szerint Macron-féle „háromszögelést” egy nap talán a politológia órákon is tanulmányozni fogják, mint a legjobb példát arra, hogyan nem szabad ezt csinálni.
A szerző szerint nem szabad Marine Le Pen-fellegvár szívében rég elfeledett filozófusoktól származó titkos idézetekkel válaszolni azoknak az embereknek, akik arról panaszkodnak, hogy nem tudnak megélni.
S nem szabad azután, hogy a laicité-t (a hardcore szekularizmus francia márkáját) a teljes ciklusa alatt a végsőkig erőltette, nem szabadna cinikus fotózkodásba bocsátkoznia egy fejkendős lánnyal, aki azt hirdeti, hogy az új Franciaországot szimbolizálja, hacsak nem akar opportunistának és tisztességtelennek tűnni.
S a szerző szerint azt sem szabadna, hogy miután megfogadta, hogy csökkenteni fogja Franciaország hatalmas adósságát (a GDP 120 százaléka), nem kellene mellékesen bejelentenie, hogy végül is elveti a legfontosabb reformját, a nyugdíjkorhatár 65 évre történő emelését.
„Nehéz a spektrum két végén lévő szavazókat megpróbálni megnyerni. De most az az érzésünk, hogy Macron kétségbeesetten csapkod, miközben látszólag előkészítetlenül dobálja az új intézkedéseket bárkinek, akiről úgy gondolja, hogy esetleg meghallgatja”
– írja Moutet.
A cikk szerint például kérdéses döntés volt bedobni, hogy visszavezeti a hétéves elnöki megbízatási időszakot. A szerző leírja, hogy ugyan a franciák valóban nem kedvelik az 5 éves időtartamot, de Macron ötlete úgy hat, hogy csak megakarja hosszabbítani a saját mandátumát.
„Az ellentmondásos, félkész új kezdeményezések örvényével szemben Le Pen továbbra is erőltette kulturálisan reakciós és szociálisan progresszív programját. Több juttatást akar a franciáknak, szinte semmit a külföldieknek; kevesebb adót; támogatást a pályakezdő fiataloknak; és a családoknak járó jelentős adócsökkentését ígéri, à la Orbán Viktor”
– írja Moutet.
A szerző rámutat, hogy ügyes váltásokat hajtott végre Le Pen például nem akar kilépni az EU-ból, de még az euróból sem, mert az nem szavazatnyerő. Azt sugallja, hogy Franciaország támaszkodhat majd Oroszországra, de „csak akkor, ha az ukrajnai konfliktusnak vége”. Azt nem mondja meg, hogy ez hogyan nézzen ki – teljes vereség Putyin számára vagy egy elpusztított és felosztott Ukrajna; és nem kérdezik meg tőle elegen. Az viszont, hogy akkor az üzemanyag- és gázszámlák csökkenni fognak, a törzsszavazóinak tetszik.
„Szerencsétlen választás elé néznek a franciák április 24-én, de ez egy fontos választás – és Macron elveszítheti azt mert minden pózolása ellenére a második fordulóra való pályázása végzetesen komolytalannak tűnik”
– zárja a cikk.
Borítókép: EPA/MICHEL EULER / POOL MAXPPP OUT
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.