Finnország volt miniszterelnöke szerint Oroszország célba veheti országát a NATO-csatlakozás miatt, de Finnország felkészült egy ilyen forgatókönyvre – írja a Business Insider.
Alexander Stubb, aki 2014 és 2015 között volt Finnország miniszterelnöke már régóta szorgalmazta Finnország csatlakozását a katonai szövetséghez.
Az Insidernek adott interjújában arról beszélt, hogy
Finnország most közelebb van a csatlakozáshoz, mint valaha, köszönhetően Oroszország ukrajnai inváziójának.
Stubb megjegyezte, hogy Putyin korábban „katonai-technikai intézkedésekkel” fenyegette meg a NATO-t, ami a kiber- és a hagyományosabb katonai támadások keverékét jelenti.
Finnország számára „ez valószínűleg kibertámadásokat jelent” – mondta Stubb.
Finnországot kibertámadás érte, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt pénteken felszólalt a finn parlamentben, bár az ország nem közölte, hogy ki állt a támadás mögött.
Az ország azt is elmondta, hogy egy orosz repülőgép ugyanezen a napon megsérthette a légterét.
„Szóval számítunk az ilyen jellegű akciókra” – mondta Stubb – „De elég jól felkészültünk”.
Finnország méretéhez képest Európa egyik legnagyobb hadseregével rendelkezik, és „Európa egyik legerősebb légierőjével rendelkezünk” – mondta Stubb.
Oroszország „súlyos katonai és politikai következményekkel” fenyegette meg Finnországot, ha megpróbál csatlakozni a NATO-hoz.
Stubb azonban elhárította ezeket a fenyegetéseket, mondván, kétli, hogy Oroszország komoly támadást indítana Finnország ellen, mert „Oroszország hadserege már Ukrajnában is olyan gyenge volt”.
Stubb azonban arra figyelmeztetett, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnökről van szó, semmit sem szabad „üres fenyegetésnek” venni.
Stubb szerint Oroszország válasza valószínűleg akkor érkezik majd, amikor Finnország a NATO-csatlakozásra jelentkezik, de még azelőtt, hogy taggá válna. A NATO-tagok jól védettek, mivel a csoport alapszabályának 5. cikke kimondja, hogy az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül.
Emiatt „a finn politikai vezetés meglehetősen aktív volt abban, hogy implicit biztonsági garanciákat kapjon a NATO-tagállamoktól” ebben az átmeneti időszakban – mondta Stubb.
„Azt hiszem, ebben elég sikeresek voltak – olyan dolgokat, amelyeket nyilván nem mondhatnak ki nyilvánosan, de az elnökünk nem csak azért repül Washingtonba, hogy egy héttel a háború kezdete után együtt kávézzon [Joe] Biden elnökkel” – mondta.
Stubb Sauli Niinistö finn elnök és Biden március eleji találkozójára utalt, ahol a férfiak megállapodtak abban, hogy szorosabban együttműködnek a biztonság terén, de nyilvánosan nem ismertették terveiket.
Finnországnak 800 mérföld hosszú közös határa van Oroszországgal, és az Orosz Birodalom része volt, mielőtt később függetlenné vált. Ezt követően 1939-ben a Szovjetunió megszállta, de sikeresen visszaverte.
A finnországi közvélemény először fordult át a szövetséghez való csatlakozást támogató többségbe, és Sanna Marin miniszterelnök szerdán azt mondta, hogy az ország „heteken, nem pedig hónapokon belül” dönt arról, hogy törekszik-e a tagságra.
Stubb szerint az egyetlen dolog, ami késleltethetné Finnország NATO-csatlakozási kérelmét, az egy orosz támadás lenne, de nem tartja valószínűnek, hogy ilyen forgatókönyv bekövetkezne.
Stubb azonban megjegyezte, hogy a NATO-tagság finn támogatása „nagyjából egyik napról a másikra megváltozott február 24-én, amikor Putyin és Oroszország megtámadta Ukrajnát”.
„Putyin csak magának köszönheti, tudják, valószínűleg nekem kellene hálásnak lennem Putyinnak, mint a finn NATO-tagság határozott támogatójának” – mondta. „Már feladtam a reményt.”
Szerinte a legfontosabb érv Finnország NATO-csatlakozása mellett az, hogy az „növelné a biztonságunkat”.
„A vonat elhagyta az állomást” – mondta. „Finnország felszállt, és a végállomásunk a NATO brüsszeli központja”.
