Emmanuel Macron francia elnök végzett az első helyen vasárnap a francia választások első körében – megelőzve a radikális jelöltjét, Marine Le Pent.
Bár a közvélemény-kutatások szerint esélyesebb, hogy Macronnak sikerül megőrznie elnöki székét két hét múlva az újabb forduló alkalmával, valószínű, hogy szorosabb küzdelemre kell készülnie, mint öt évvel ezelőtt.
Az első forduló eredményeiről a Politico készített összeállítást, ami a következő 5 pontban foglalható össze:
- Macron és Le Pen uralja a politikai terepet
A két megnevezett politikus – 2017-es választáshoz hasonló – eredményei azt bizonyítják, hogy Franciaországban a hagyományos bal- és jobboldali politikai felosztás nem igazán releváns többé. Helyére került egy olyan modell, ami egy Európa-barát mainstream blokkra és egy másik, nacionalista oldalra osztható.
Mindkét jelölt magasabb százalékot ért el az öt évvel ezelőttiekhez képest: Macron támogatottsága 24-ről 27 százalékra nőtt, Le Pen pedig 23 százalékot ért el a korábbi 21.3 helyett a vasárnapi számok alapján.
Bár a két jelölt közötti különbség megnőtt, a Politico felhívja a figyelmet arra, hogy a radikális jobboldali blokk – Marine Le Pen mellett Eric Zemmourral és Nicolas Dupont-Aignannal – a szavazatoknak több mint 30 százalékát nyerte el.
- Zemmour nem lett a francia Trump
A 63 éves francia férfit októberben sokan még Macron lehetséges kihívójának jósolták, ám az ukrán háború kirobbanása mélyre repítette népszerűségét, miután előkerültek olyan korábbi kijelentései, amikkel Vlagyimir Putyin orosz elnököt dicsérte.
Végül mindössze 7 százalékot tett zsebre.
Korábbi heves vitáik ellenére Zemmour beállt Marine Le Pen mögé, hogy kikerüljön elnöki székéből Macron, aki Zemmour szerint 2 millió bevándorlót engedett be Franciaországba. Az mindenesetre kérdés, hogy kialakulhat-e kettejük között egy radikális jobboldali szövetség hosszútávon.
- Mélanchon a legnagyobb meglepetés
A baloldali szavazók voksainak többségét Jean-Luc Mélenchonnak sikerült begyűjtenie, aki a szavazatoknak több mint 22 százalékát szerezte meg, és így a harmadik helyre került.
Ő az első forduló legnagyobb meglepetése. Az elmúlt hetekben különösen megerősödött a népszerűsége, de a közvélemény-kutatások alapján nem lehetett tudni, hogy ilyen közel kerülhet Le Penhez.
A Politico szerint végül hasznot húzott abból, hogy a baloldal egyetlen életképes jelöltjeként tartják számon. Más baloldali jelöltek, köztük a kommunista Fabien Roussel és a zöldek Yannick Jadot végül a vártnál gyengébben teljesítettek.
Szavazóinak kulcsszerepe lesz a második fordulóban. „Nem szabad szavazni Madame Le Penre” – ismételte meg háromszor vasárnapi engedményes beszédében.
Nem buzdított azonban kifejezetten Macron melletti szavazásra – választási lehetőséget hagyva támogatóinak az otthonmaradás és a francia elnök támogatása között.
- A korábbi kormánypártok halottak
Ez az elnökválasztás befejezte mindazt, amit Macron 2017-ben elkezdett: a korábbi kormánypártok – a Szocialista Párt és a konzervatív Les Républicains – most végleg megsérültek, és nehéz megmondani, hogyan tudnának talpra állni.
A Les Républicainst képviselő Valérie Pécresse az előrejelzések szerint 5 százalék alatti eredményt ért el.
Ez pedig igazi kettős kudarc: ez nemcsak pártja történetének legalacsonyabb eredménye, hanem azt is jelenti, hogy a Les Républicains potenciálisan nem kapja meg kampányköltségeit – ugyanis a pártoknak el kell érniük az 5 százalékos küszöböt, hogy visszakapják a pénzüket.
Ami a szocialista párizsi polgármestert, Anne Hidalgot illeti, az első előrejelzések szerint még a 2 százalékot sem tudta elérni. Ez háromszor gyengébb, mint a 2017-es szocialista jelölt, Benoît Hamon amúgy is történelmileg alacsony eredménye.
- A vártnál kevesebben tartózkodtak
A tartózkodási arány természetesen magas volt – de nem olyan magas, mint azt az elemzők várták.
Az Ipsos 26 százalék körülire becsüli a tartózkodást. Ez több, mint 2017-ben, amikor a szavazásra jogosultak 77 százaléka leadta voksát, 23 százalékuk pedig otthon maradt.
A tartózkodási arány azonban alacsonyabb, mint 2002-ben. Két évtizeddel ezelőtt a franciák közel 28,5 százaléka döntött úgy, hogy otthon marad, ami segített Jean-Marie Le Pennek, Marine édesapjának először bejutni a második fordulóba.
Az eredmény ellentmond egyes közvélemény-kutatóknak, akik azt jósolták, hogy a szavazásra jogosultak rekordszámú 30 százaléka nem vesz részt.
