Katonák a „mozikban, szupermarketekben és fegyveres emberek” – ez Ukrajna jövője – mondta Zelenszkij újságíróknak a Haaretz izraeli lap értesülése szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kifejtette, hogy országa Izrael biztonságos állam modelljét kívánja lemásolni Oroszország inváziója után.
„Ukrajna biztosan nem az lesz, amilyennek a kezdetektől fogva akartuk. Ez lehetetlen. Abszolút liberális, európai – nem lesz ilyen. Ez [Ukrajna] minden ház, minden épület, minden ember erejére fog támaszkodni”
– mondta Zelenszkij az ukrán média képviselőinek egy sajtótájékoztató során.
„Egy ‘nagy Izrael’ leszünk, saját arccal. Nem fogunk meglepődni, ha a fegyveres erők vagy a Nemzeti Gárda képviselői, és felfegyverzett civilek lesznek a mozikban, a szupermarketekben. Biztos vagyok benne, hogy a biztonság kérdése lesz az első számú kérdés a következő tíz évben. Ez meggyőződésem.”
Az ilyen intézkedések azonban nem ásnák alá az ukrán demokráciát – oszlatta el a félreértéseket, kijelentve, hogy „Ukrajnában lehetetlen egy autoriter állam”.
„Egy autoriter állam veszítene Oroszországgal szemben. Az emberek tudják, hogy miért harcolnak”
– szögezte le.
Az ilyen nyelvezet „nem újdonság” – mondta a Haaretznek Michael Brodsky, Izrael ukrajnai nagykövete, kijelentve, hogy
a zsidó állam „mindig is példakép volt Ukrajna számára, legalábbis a biztonság és az önvédelem tekintetében.
Jevgen Kornyijcsuk ukrán nagykövet úgy kommentálta a Haaretznek Zelenszkij kijelentéseit, hogy
Az izraeliek egész történelmük során ellenségekkel körülvéve éltek, és Ukrajna is így fog tenni”
Hozzátette, hogy Kijev úgy érzi, nem számíthat már azokra nemzetközi biztonsági garanciákra, amelyeket az 1994-es nukleáris leszerelése után kapott a Nyugattól.
„Most sokkal nagyobb fegyveres erőket kell fenntartanunk a két szomszédos államunkkal szemben, és ezért a vezetésünk jelenleg úgy látja, hogy bármi történjék is ezután, [az állapotok] Ukrajnában hasonlóak lesznek az izraeli biztonsági helyzethez. Még akkor is több fegyveres embert fog látni az utcákon, ha a dolgok békésebbé válnak, mint most”.
Tavaly decemberben, amikor Oroszország csapatokat vonultatott fel az ukrán határon, Zelenszkij még egyértelműbben hasonlította nemzetének jelenlegi, Oroszország elleni küzdelmét Izrael évtizedek óta tartó konfliktusához arab szomszédaival.
A kijevi Zsidó Fórumon, az ukrán zsidó közösség által évente megrendezett konferencián előre felvett beszédében Zelenszkij — aki maga is zsidó –, azt mondta, hogy
„Az ukránok és a zsidók egyaránt nagyra értékelik a szabadságot, és egyformán azon dolgoznak, hogy államaink jövője a mi kedvünkre váljon, és ne az legyen, amit mások akarnak nekünk. Izrael gyakran példát mutat Ukrajnának.”
Zelenszkijnek „nagyobb elvárásai” voltak Izraellel szemben
Zelenszkij élesen bírálta Izrael hozzáállását a háborúhoz, izraeli nagykövete néhány nappal az invázió után újságíróknak azt mondta, hogy
az elnöknek, mint zsidónak, „sokkal nagyobb elvárásai vannak Izraellel szemben, mint amennyit Izrael teljesíteni tud”.
Az ukrajnai háború kitörése óta Izrael óvatosan járja a diplomáciai kötéltáncot, hogy megpróbáljon eleget tenni az amerikai követeléseknek, hogy felszólaljon Oroszország akciói ellen, ugyanakkor elkerülje Moszkva elidegenítését – ami lehetővé teszi az izraeli légierő számára, hogy csapásokat hajtson végre iráni célpontok ellen Szíriában.
Zelenszkij a múlt hónapban a Knesszethez intézett videó üzenete során félresöpörte ezeket az aggodalmakat, és azt követelte, hogy Izrael fegyverezze fel országát, és szüntesse meg az ukrán bevándorlás korlátozását, amelyet az invázió óta vezettek be.
„Mi ez? Apátia? Számítás? Vagy közvetítés anélkül, hogy állást foglalnánk? A kérdés megválaszolását rátok bízom, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az apátia öl, a számítások hibásak lehetnek. Országok között lehet közvetíteni, de a jó és a rossz között nem”
– mondta.
Zelenszkij beszéde éles elítélést váltott ki Naftali Bennett miniszterelnök részéről, aki kifogásolta, hogy ukrán kollégája olyan retorikát használt, amelyben az orosz akciókat a nácikéhoz hasonlította, mondván, hogy „tilos bármit is a holokauszthoz hasonlítani”.
