Megemlékeztek az ausztriai Rohoncon (Rechnitz) vasárnap azokról a magyar zsidó kényszermunkásokról, akik a második világháború végén az ottani sáncrendszer építésénél vesztették életüket, s külön is arról a 180 fiatalemberről, akiket a burgenlandi település közelében agyonlőttek.
A náci német hadvezetés a szovjet hadsereg előretörését akarta feltartóztatni a sáncrendszerrel a határ mentén, az akkor még a német birodalomhoz tartozó térségben, a munka elvégzésére több tízezer magyar zsidót is Ausztriába deportáltak. 1945 márciusában a munkatáborokat kiürítették, és a foglyok jelentős részét elindították a mauthauseni koncentrációs tábor felé.
A sáncrendszer építésénél és a menetekben a kutatások szerint több tízezer magyar kényszermunkás vesztette életét, köztük az a 180 fiatalember, akiket teherautóra ültettek, és mindmáig ismeretlen okból agyonlőttek. Egy részükről ráadásul továbbra sem tudni, hol nyugszik pontosan.
A rohonci RE.F.U.G.I.U.S kezdeményezés minden évben megszervezi a megemlékezést, és azon dolgozik, hogy megtalálják és feltárják a tömegsírokat. Idén ennek fontosságát külön hangsúlyozták, emlékeztetve arra, hogy a kutatómunka jelenleg szünetel. A történtekről dokumentumfilm is készült, Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő pedig színdarabban emlékezett meg a vérengzésről.
