A nyugati üzletek kivonultak Oroszországból, vagy mégsem?
„Küldj pénzt a szeretteidnek Ukrajnába a Western Unionnal” – ez volt a leggyakoribb reklám a moszkvai metrón való reggeli utazásom során. Ez, a Chanel kozmetikai termékekkel és az Apple Paynel együtt, február 24. után egyik napról a másikra eltűnt. A külföldi bankkártyám is gyorsan leállt. Most a Telegram-csatornák hemzsegnek a kivándorlási tippektől. Úgy érzem, a globalizáció ajtaja bezárul Oroszország előtt” – írja a Moszkvában élő Constantin Duhamel az UnHerd oldalán.
Az elmúlt hónapban olyan nyugati alaptermékek, mint a McDonald’s, a Levi’s és az Adidas is leállították kereskedelmi tevékenységüket, ahogy az Ikea és a Starbucks is. A városban élés azonban nem lett sokkal nehezebb az átlagos oroszok számára. Egy állami vállalatnál stabil bért kapnak, és általában sem ismerik a világot a volt Szovjetunió, Törökország és Thaiföld (két népszerű nyaralási célpont) határain túl, az enyhe infláció az egyetlen igazi jele a kellemetlenségeknek. A Louis Vuitton mostanra kiürült üzletei és a Ladurée macaronjai amúgy sem voltak olyan luxus, amit megengedhettek volna maguknak – írja a cikk.
Az újságíró beszámol róla, hogy a nyugati üzletek kivonulása nem egészen úgy zajlik, ahogy azt nyugaton kommunikálják.
A szankciókat követően Oroszország három választási lehetőséget adott a távozni kívánó vállalatoknak: maradjanak Oroszországban a szokásos üzletmenetben, szüntessék meg az üzletet, és a kockázatot ruházzák át egy helyi partnerre, vagy távozzanak hirtelen, és nézzenek szembe az esetleges államosítással.
A felszínen a legtöbb nyugati vállalat engedett egyes kormányok és a közösségi média felhívásainak, hogy „mondják le” Oroszországot azzal, hogy „határozatlan időre” felfüggesztették oroszországi tevékenységüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen elhagyják az orosz piacot – számol be Duhamel.
Egyesek számára a tevékenységek felfüggesztése szükséges az ellátási lánc átszervezéséhez és az árképzési mechanizmusok frissítéséhez. A becslések szerint
több mint 450 vállalat vonul ki Oroszországból (közülük 169 már teljesen kivonult), míg 221 „nyitva tartja a lehetőségeket” vagy csökkenti a létszámot, és 93 cég dacol a távozásra való felszólítással. Sokan tervezik, hogy újra kinyitnak..
Leginkább amerikai és brit vállalatok jelentették be végleges távozási szándékukat. Az egykor Oroszország legnagyobb külföldi befektetőjeként ünnepelt BP, amely 20%-os részesedést szerzett az állami tulajdonú Rosznyeftben, február 27-én bejelentette, hogy eladja részesedését. A versenytársak, az Exxon és a Shell, az összes nagy nemzetközi bank, a Big-4 tanácsadó cégek és a Magic Circle ügyvédi irodák – a nyugati kapitalizmus krémje – követték példáját. Csak egy maroknyi ismeretlen maradt az olaj- és gázipar, az ipar és a távközlés területén, mint például a Calfrac, a Manitowoc és a Fortive.
De míg az angliai vállalkozások a gyors kivonulást részesítették előnyben, az európai cégek többnyire helyben maradtak. Bár néhány francia cég, például a Renault bejelentette, hogy leállítja a termelést, valójában még nem távozott.
A legtöbb más kontinentális vállalat inkább hallgatott terveiről – számol be a cikk. Az olyan bankok, mint az olasz UniCredit és a francia Rosbank az országban maradnak, „elkötelezettek az ügyfelek és a személyzet iránt”, miközben kezelik és korlátozzák a kockázatokat. A nemzetközi átutalások továbbra is lehetségesek euróban, ami a helyben tartózkodó számtalan külföldi állampolgár és a külföldi érdekeltséggel rendelkező orosz vállalkozások számára nagyon fontos.
Jelenleg a kínai hatóságok arra ösztönzik üzletembereiket, hogy leértékelt oroszországi vagyontárgyakat vásároljanak fel – éppen azokat, amelyeket egyes nyugati országok olyan gyorsan elengednek. Az oroszoknak talán még egy darabig várniuk kell, amíg az AliBaba és a UnionPay teljesen pótolja a Nyugat jó része által hagyott űrt, ha egyáltalán pótolja. De az ő szemükben ez nem igazán számít, amíg a mindennapi élet nem válik elviselhetetlenné.
