Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megosztotta családja történetét a CNN-en Fareed Zakariának adott exkluzív nagyinterjújában.
A riporterrel tolmácson keresztül beszélgető Zelenszkij – mint már többször is – elmondta, hogy nagyapja és nagyapja testvérei mindannyian bevonultak a szovjet Vörös Hadseregbe, és csak a nagyapja maradt életben.
Olyan részleteket is elmondott arról, hogy mi történt nagyapja szüleivel, amelyekről korábban nem számoltak be angolul.
„Az apja és az anyja egy szörnyű tűzvészben haltak meg. A nácik felgyújtották az egész falut, ahol éltek, és ahol a nagyapám született”
– mondta.
Zelenszkij nem nevezte meg a falut, de a tűz általi mészárlás része volt a náci hadsereg forgatókönyvének ukrán területen és máshol is. Egy jól ismert esetben Korjukovka falut 1943-ban felgyújtották, miután lakóit az ottani partizántevékenység megtorlásaként lelőtték; a korjukovkai zsidókat nagyrészt már korábban deportálták és meggyilkolták.
Zelenszkij akkor sem említette a holokausztot vagy azt a tényt, hogy nagyszülei zsidók voltak, amikor Zakaria arra kérte, hogy „zsidó származásúként” kommentálja Vlagyimir Putyin orosz elnök „nácitlanítási” programját.
Ehelyett csak „a háborúról” beszélt.
„Amikor az oroszok a neonácikról beszélnek, és hozzám fordulnak, csak annyit válaszolok, hogy az egész családomat elvesztettem a háborúban, mert mindannyiukat kiirtották a második világháborúban”
– mondta.
A volt Szovjetunióból származó zsidók szerint nem meglepő, ahogyan Zelenszkij a családja történetéről beszél.
„A háború utáni szovjet politika egyetlen narratívára épült: a szovjet nép nagyon szenvedett. A kormány nem ismerte el, hogy a nácik kifejezetten a zsidókat célozták meg megsemmisítésre. Megbüntették azokat a szovjet zsidókat, akik nem tartottak a pártvonalhoz”
– írta a Szovjetunióban született Alex Zeldin egy több ezer alkalommal megosztott Twitter-bejegyzésben.
„A szovjet üldöztetés és a holokausztról szóló információk terjesztésének korlátozása következtében a szovjet zsidók későbbi generációi a háború részeként fogták fel a családjuk történetét, még ha ez nem is esett egybe mások tapasztalataival (pl. miért kellett a zsidóknak bujkálniuk?)”
– tette hozzá.
Zelenszkij CNN-nek adott interjúja – amelyben lebegtette, hogy „távoli rokonai” vannak az Egyesült Államokban, Lengyelországban és Izraelben – egy nappal azután hangzott el, hogy izraeli törvényhozók előtt beszélt, akik közül néhányan felháborodtak azon, hogy
Zelenszkij úgy jellemezte az ukránokat, mint akik a holokauszt idején zsidókat mentettek.
Bár a Jad Vasem, az izraeli holokauszt emlékhely és múzeum 2673 ukrán állampolgárt ismert el a zsidók megmentéséért tett erőfeszítéseikért, Ukrajnában a helyiek és a náci megszállók jelentős mértékben együttműködtek a zsidók meggyilkolásában.
Zelenszkij beszéde tükrözte azt a stratégiáját, hogy szerepléseiben mindig az adott országra szabja támogatásra irányuló kéréseit.
Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Jair Lapid külügyminiszter egyaránt jelezte, hogy bár nem értenek egyet Zelenszkij holokauszt-történetének Zelenszkij által adott jellemzésével, de készek elnézőek is vele szemben, mivel országa kétségbeejtő helyzetben van.
