Az amerikai akadémikus és író lapunknak beszélt az amerikai egyetemek ideológiai korrupciójáról és arról, hogy mindig fontos nyitottnak maradni a vitákra. Interjú.
Peter Boghossian februárban a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatójaként tartózkodott Budapesten. Az akadémikus az MCC Budapest Summit – „Milyen értékek mentén neveljük gyermekeinket?” című nemzetközi konferencián adott interjút a Neokohnnak.
***
Három évvel ezelőtt, ön, James Lindsay, és Helen Pluckrose leadott 20 abszurd témájú tanulmányt különböző akadémiai folyóiratokba, olyan szakterületeken, mint a gender tanulmányok, különböző identitásokkal foglalkozó tanulmányok, amiket „sérelem tudományoknak” neveztek. Az egyik „áltanulmányukban” például plagizálták a Mein Kampf-ot, és elkészítették a feminista verziót. Mi volt ezzel a céljuk?
Az volt a célunk, hogy rámutassunk a bizonyos szakterületeken tapasztalt ideológiai korrupcióra. Őszinte leszek, én személy szerint úgy gondolom, hogy szükség van arra, hogy tanulmányozzuk a faji viszonyokat, a gendert, a szexuális orientációt. De ehhez a lehető legjobb módszereket kell használni. S jelenleg nem ezt tesszük.
Az ötletet Alan Sokol ihlette, aki a New York Egyetem fizika és matek professzora. Ő leadott egy tanulmányt egy poszt-modernista, nagy presztízsű lapba. S össze-vissza írt benne, egy teljesen nonszensz szöveget. Vette a kvantumgravitációt, a hermeneutikát és a gravitációt. Csak fogta a szavakat, és megpróbálta megmutatni, hogy a szakirodalomban a tudományos nyelvezetet rosszul használják, és felhívta a figyelmet a problémára.
Tehát mi is megpróbáltuk felhívni a figyelmet egy hasonló problémára, de nem csak a szigor hiányának vagy a szavak bizarr módon történő használatának problémájára. Hanem az ideológiai korrupcióra.
Sajnos leleplezett minket a Wall Street Journal, mielőtt befejezhettük volna a mi kis kísérletünket. De azt hiszem, ez néhány embert ráébresztett a problémára.
Igen, de a probléma azóta sem lett megoldva, az egyetemek csak rosszabbak lettek… Mi akkor a megoldás?
A megoldás új intézmények kialakítása, új szervezeteket kell létrehoznunk. Fel kell ismerni a problémákat és őszintén kell beszélni róluk. Mindig ez az első lépés. Mélyen gyökerező ideológiai korrupció hatja át a tudományos folyóiratainkat és az akadémiai intézményeinket. Tudásnak maszkírozzák el magukat, de ezek a dolgok távol állnak a tudástól.
Mit gondol mi a probléma eredete? Hogyan lettek népszerűek ezek az ideológiák?
A probléma alapvetően az egyetemeken kezdődik, amiről például Jordan Peterson sokat beszélt.
Tehát az egyetemi ideológusok szépen kigyomlálták a konzervatívokat, mérsékelteket, liberálisokat az intézményekből. Létrehozták a kis ökoszisztémájukat.
Bizonyos erkölcsi következtetéseket tanítottak a diákoknak. Aztán ezek a diákok kijönnek az egyetemről. Pályát kezdenek, haladnak az úton, vezetőkké válnak, adminisztrátorokká. És azt viszik magukkal, amit ott tanultak, az egyetemen. Hozzák magukkal a mikro-aregressziót, a biztonságos tereket, átveszik az összes ilyen ötletet. Aztán elkezdik intézményesíteni őket a munkahelyeiken. Szóval ez az egyik módja annak, hogy ez megtörtént.
Írtam egy cikket néhány éve a Wall Street Journalnek, amelyben ezt a folyamatot „idea-mosásnak” neveztem. Az idea-mosás az az elképzelés, hogy van egy ötletem, egy erkölcsi impulzusom. És összejövünk többen, és készítünk egy tudományos folyóiratot. Tehát beteszem az ötletet a mosásba, és tudásként jön ki belőle. És aztán ezeket a lapokat, ezt a kutatást, ami valójában nem kutatás, megtanítják a gyerekeknek, megtanítják a diákoknak.
Létrehoztak egy teljes szakirodalmat ehhez, és a közpolitikai szereplők, a politikusok erre a „szakirodalomra” alapozzák a döntéseiket. S ez a szakirodalom egy rakás bullshit. Ez a probléma. S ez az oka, amiért nagyobb szigorért kampányolunk. Szükségünk van a tudományra. De fontos, hogy használjuk a tudományos eszköztárat. Nem arra van szükségünk, hogy megpróbáljunk egyetérteni a nekünk tetsző következtetésekkel, hanem arra, hogy megpróbáljuk megcáfolni őket. A rendelkezésre álló legjobb módszerekkel kell megpróbálnunk bebizonyítani, hogy az elképzeléseink nem igazak – ez egy Carl Popper nevű fickótól származik.
A probléma egyik része lehet nem, hogy az objektív tényeket felülírja az úgynevezett „ez az én igazságom” gondolata?
Pontosan. A probléma része az a folyamat, amit a filozófiában „szubjektív fordulatnak” nevezünk. A „megélt tapasztalataid” felülírják az objektív tényeket.
Így például, mikor meghallgatjuk az afroamerikaiak panaszait, akik azt mondják, hogy sokkal gyakrabban állítanak meg minket a rendőrök, mint ahányszor nem. Nos, hogyan ítéljük meg ezt? Hogyan találjuk ki? Nos, a tudomány segítségével, meg vannak az eszközök. Megnézzük a testkamerákat, megnézzük a jogosítványokat, és megnézzük a statisztikákat. Tehát vannak eszközök és tudomány, amelyeket használhatunk. És amikor vita van a megélt tapasztalatom és a bizonyítékok között, akkor a bizonyítékokra kell hallgatnunk.
Mikor jött divatba a nézet, hogy bizonyos ideákról nem lehet vitatkozni? Hogy a szólásszabadság nem is annyira fontos… Például a Joe Rogen bojkott is ilyen eset volt, sok liberális ember támogatta azt.
Ez, ami történik ez nem a liberalizmus. Amikor gyerek voltam mindig a liberális szervezetek mint az ACLU védték a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a szabad vitát és a szabad kutatás lehetőségét. De ma már szinte alig védik.
Joe Rogannel kapcsolatban megjegyzem, hogy ez nagyon fontos sztori volt. Van egy ember, egy stúdióban. Voltam ott kétszer, de nem volt egy különleges stúdió. S ez az egy ember nézettségben felülmúlja a multimilliárdos CNN-t, MSNBC-t nagyobb, mint Tucker Carlson és nagyobb, mint az egész Fox News. Egy ketrecharcos műsorvezető, akinek nincs doktorija, de értelmes és nem játssza meg magát. Valóban érdekli, hogy mi az igazság. Nem tesz úgy mintha tudna valamit, amit valójában nem tud. Minden tulajdonsággal rendelkezik, amely az igazság keresőjévé teszi őt. Ő nem egy propaganda gépezet. A Fox az egy gépezet, az összes televízió propaganda.
És ugyanúgy, ahogyan az egyetemek is elvesztették az igazsághoz való érzéküket, ez történt a hagyományos médiával is.
Megpróbálták a rasszizmussal eltörölni, nem tudták. Aztán jöttek árulással, tömeggyilkossággal, genocídiummal. Teljes őrület nem igaz? Egy csávó egy podcasttel, aki MMA harcokat kommentál, füvezik és űrlényekről beszélhet, és mégis maga alá gyűrte az amerikai médiát. Egészen lenyűgöző.
Ha jól tudom ön ateista.
Igen.
A 2000-es évek elején az újateisták azt hirdették, hogy a racionalitás fogja lecserélni Istent és a vallást. Azonban ehelyett egy woke, ostoba ideológia került ezek helyére. Ön mit gondol erről?
Oké, ezt nevezzük helyettesítési hipotézisnek. Az egyik dologról egy másik dologra váltasz. Tehát a helyettesítési hipotézis szerint az alaphelyzet az, hogy az embereknek szükségük van valamire, amiben hisznek. Ez csak az alapvonal. Például nem tudom nézte-e a sorozatot, de a Trónok harcában vannak a régi istenek és az új istenek. Az új istenek csak azért vannak, mert az emberek már nem hisznek a régi istenekben. Ha mindenki hinni fog a régi istenekben, akkor nem lennének új istenek. Tehát a helyettesítési hipotézis az az elképzelés, hogy az új ateizmus rendkívül sikeres volt abban, hogy az embereket legalábbis az agnoszticizmus felé terelje, vagy hogy az embereket a vallás elleni harcra ösztönözze.
Sokan azt gondolták, hogy az fog történni, hogy az emberek megszabadulnak egy téveszmétől. Az emberek megszabadulnak attól az elképzeléstől, hogy valaki a vízen járt és mostantól mindannyian racionálisabbak, kedvesebbek leszünk.
De ami valójában történt, az az, hogy a régi vallás hitét egy új vallás váltotta fel a wokeizmus által. Elvesztették az ábrahámi hagyományok régi istenét, és új isteneket kaptak helyette.
Miben reménykedik az Egyesült Államok jövőjével kapcsolatban?
Remélem, hogy visszanyerhetjük a józan eszünket. Remélem, hogy újra elkezdhetünk beszélgetni egymással. Remélem, hogy lesznek erre eszközeink. Ezért írtam meg a Hogyan folytassunk lehetetlen beszélgetéseket című könyvet.
Azt gondolom nagyon fontos, hogy tudd, hogy lehetnek olyan emberek, akik nem értenek veled egyet. Természetes, ha vannak barátaid, akik máshogy gondolkodnak. Sőt kimondottan jó neked, ha vitatkozni tudtok. Ha tudtok ellentmondásos kérdésekről vitázni. A kommunikáció lényege, hogy megértsd, hogy mit mond a másik ember.
Ebben reménykedem, hogy újra elkezdünk beszélgetni egymással.
Fotó: MCC
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
