A Meta úgy döntött a közösségi oldalain engedélyezi a gyűlöletbeszédet az Ukrajnát megszálló oroszok ellen. De csak bizonyos országokban.
A Meta, azaz a Facebookot és az Instagramot üzemeltető cég valami a „gyűlöletbeszéd” politikájának megfordításával bejelentette, hogy a közösségi platformok felhasználói bizonyos országokban engedélyezik, hogy erőszakot szorgalmazzanak Ukrajna orosz megszállói ellen.
„Mint egy császár az amfiteátrumban, akinek szeszélyes hüvelykujja dönt egy rabszolga sorsáról, vagy mint egy görög isten, aki a kegyetlenséget nyilvános sportként kezeli, a közösségi médiaplatform átvette az irányítást Európa szólásszabadságának sorsa felett”
– írja Ed Cumming a Telegraph oldalán.
„Az Ukrajnába történt orosz invázió következtében átmenetileg engedélyeztük a politikai véleménynyilvánítás olyan formáit, amelyek normális esetben sértik a szabályainkat, például az erőszakos beszédet, például a „halál az orosz megszállókra” – áll a Meta közleményében, hozzátéve azonban, hogy továbbra sem engedélyezi az orosz civilek elleni erőszakra való hiteles felhívásokat.
„Ne öld meg a testvéredet, de csevegj róla online, ha nem úgy tűnik, hogy valóban meg is fogod tenni. És csak Örményországban, Azerbajdzsánban, Észtországban, Grúziában, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában és Ukrajnában” – sorolja a szerző.
Cumming szerint a Meta egy nemzetek feletti hatalom.
„Ez egy birodalom, amelyet egyetlen ember irányít, amely befolyásolja a választókat, tiltja a beszédet, és találkozóhelyet biztosít a bolondok és perverzek számára – valamint egy olyan helyet, ahol a szemétgyűjtés miatt lehet panaszkodni. Más szóval egy templom. Az egyházzal ellentétben azonban a Meta és leányvállalatai a részvényesek pénzügyi hasznára működnek”
– írja a cikk.
A szerző emlékeztet, hogy az elmúlt években a vállalat keményen beszélt arról, hogy milyen nyelvezetet engedélyez a platformjain, és szigorú szabályokat fogalmazott meg az obszcenitásra és az erőszakra vonatkozóan.
A Meta döntése első látásra nem tűnik kifogásolhatónak – mondta Ruth Smeeth, egykori munkáspárti képviselő, aki jelenleg az Index on Censorship vezérigazgatója a Telegraph-nak. „Pragmatikus döntésnek tűnik. Az az elképzelés, hogy Ukrajnán belül nem lehet fegyveres felhívás, perverz. Vajon az első világháborús költészet túlélte volna a Facebook eredeti megközelítését? De itt egy nagyobb kérdésről van szó, arról, hogy ki a szólás tulajdonosa, és arról, hogy mi az elfogadható és mi nem. Nem vagyok benne biztos, hogy a Meta legyen az egyedüli döntőbíró”.
„Ukrajnában messze nem egyértelműek az esetek. Hol húzódik a határ? „Megengedhető-e a ‘kiűzni a betolakodókat a földünkről’? Mit szólsz ahhoz az idős hölgyhöz, aki azt mondja egy orosz katonának, hogy tegyen napraforgómagot a zsebébe, hogy amikor megölik, az jelezze a sírját. Ez erőszakra való felhívás?” – kérdezi Ben Evans, egy tech-szakíró. „Ha [az ukrán elnök] Zelenszkij azt mondja, hogy minden orosz, aki Ukrajnába jön civileket ölni, holtan megy haza – ez megengedett? És ha a Facebook levenné ezeket, mit gondolnánk?”
Emellett az irányelvek megléte nem ugyanaz, mint a betartásuk – szögezi le a szerző. A Facebook naponta több mint kétmillió posztot moderál, algoritmusok és emberek keverékét használva.
„A mesterséges intelligencia jól felismeri a konkrét dolgokat – például a meztelen testeket -, de a kontextussal nehezen boldogul. Egy humanitárius csoport és egy terrorszervezet ugyanazt a képet egészen más jelentéssel posztolhatja”
– írja Cumming.
„Valahányszor látok valamit az orosz-ukrán háborúról a közösségi médiában, mindig elvetem azt az információt” – mondta Alex Kradosomski-Jones, a Demos Social Media Analysis Centre igazgatója a szerzőnek. „Soha nem éreztem ezt korábban. Az információ minősége ezeken a platformokon egyszerűen annyira alacsony.”
A cikkben megszólaló szakértő elmondta, hogy az e heti hírek újabb bizonyítékai annak, hogy a Facebook olyan helyzetbe került, amelyhez nincsenek meg az eszközei. „El kell fogadniuk, hogy ők egy politikai entitás” – mondja. „Már régen elmúltak azok az idők, amikor azt mondhatták, hogy ők csak egy platform”.
Teljes cikk itt olvasható.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.