Miután a korábbi kísérletek kudarcot vallottak, Moszkva kedd reggel bejelentette a humanitárius útvonalak megnyitását, jelezve, hogy a menekültek nyugati irányba indulhatnak. Mindeközben folytatósnak a bombázások, a civil halálos áldozatok száma egyre nő.
Az ukrajnai humanitárius válság hétfőn tovább mélyült, mivel az orosz erők fokozták a bombázást, és egyre fogy az élelmiszer, akadozik a víz ellátás és a fűtés, illetve a gyógyszer.
A két fél közötti tárgyalások harmadik fordulója azzal ért véget, hogy egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint kisebb, nem részletezett előrelépés történt a biztonságos folyosók létrehozása ügyében, amelyek lehetővé tennék a civilek számára a harcok elől való menekülést. Oroszország főtárgyalója azt mondta, hogy ezek a folyosók várhatóan kedden kezdik meg működésüket.
Ez azonban még várat magára, tekintve, hogy a II. világháború óta Európában zajló legnagyobb szárazföldi háború közepette a civilek biztonságba juttatására tett korábbi kísérletek kudarcot vallottak.
Az invázió második hetében az orosz csapatok jelentős előrenyomulást értek el Dél-Ukrajnában, de néhány más régióban megrekedtek. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint az Egyesült Államok több ország is tárgyal arról, hogy biztosítsák-e azokat a harci repülőgépeket, amelyeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kért — számol be a Times of Israel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök erői továbbra is rakétákkal bombázták a városokat, és helyenként heves harcok dúltak. A bombázásokkal szemben Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrán erők példátlan bátorságról tettek tanúbizonyságot.
„A probléma az, hogy egy ukrán katonára 10 orosz katona jut, és egy ukrán tankra 50 orosz tank jut” – mondta Zelenszkij az amerikai ABC Newsban egy hétfő este sugárzott interjúban. Megjegyezte, hogy az erők közötti különbség csökken, és ha az orosz erők „be is törnek az összes városunkba”, akkor is felkeléssel fognak találkozni.
A hétvégén a civilek számára biztonságos átjáró kialakítására tett erőfeszítések a folyamatos orosz ágyúzás közepette kudarcba fulladtak. A hétfői tárgyalások megkezdése előtt Oroszország új tervet jelentett be, amely szerint a civilek elhagyhatják Kijevet, Mariupolt, Harkivot és Szumját.
Az evakuációs útvonalak közül azonban sok Oroszország vagy a szövetséges Fehéroroszország felé vezetett, amely az invázió kiindulópontjaként szolgált. Ukrajna ehelyett nyolc olyan útvonalat javasolt, amelyek lehetővé teszik a civilek számára, hogy az ország nyugati régióiba utazzanak, ahol nincs bombázás.
Később Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia azt mondta az ENSZ Biztonsági Tanácsának, hogy Oroszország kedd reggel tűzszünetet rendel el.
„Ez a javaslat nem tartalmaz olyan követelést, hogy a polgárokat feltétlenül Oroszországba, orosz területre küldjék” – mondta.
Az ENSZ humanitárius vezetője, Martin Griffiths főtitkárhelyettes a Biztonsági Tanács előtt szólalt fel, és sürgette az emberek biztonságos átkelését, hogy „az általuk választott irányba” mehessenek.
Zelenszkij hivatala nem kívánta kommentálni az orosz javaslatot, csak annyit mondott, hogy Moszkva terveinek csak akkor lehet hinni, ha megkezdődik a biztonságos evakuálás.
Mindeközben Hágában Ukrajna a Nemzetközi Bírósághoz fordult, hogy rendelje el az orosz invázió leállítását, mondván, hogy Moszkva széles körű háborús bűncselekményeket követ el.
Oroszország „a középkori ostromhadviselésre emlékeztető taktikát alkalmaz, bekeríti a városokat, elvágja a menekülési útvonalakat és nehézfegyverekkel bombázza a civil lakosságot” – mondta Jonathan Gimblett, Ukrajna jogi csapatának egyik tagja.
Oroszország elhárította a vádakat és üresen hagyta helyét az Igazságügyi Nagyteremben.
Vasárnap Zelenszkij megesküdött, hogy levadászik és megbüntet „minden szemetet”, aki civileket vett célba.
A harcok miatt világszerte megugrottak az energiaárak, a készletek pedig zuhantak, és világszerte veszélyeztetik az élelmiszerellátást, valamint azoknak az embereknek a megélhetését, akik a termékeny fekete-tengeri térségben termesztett növényekre támaszkodnak.
Az ENSZ emberi jogi hivatala 406 megerősített polgári halálos áldozatról számolt be, de a valós szám ennél jóval magasabb. Az invázió miatt eddig mintegy 1,7 millió ember menekült el Ukrajnából.
Moszkva hétfőn ismét egy sor követelést jelentett be az invázió leállítása érdekében, többek között azt, hogy Ukrajna ismerje el a Krímet Oroszország részeként, és függetlennek ismerje el a Moszkva által támogatott szakadár harcosok által ellenőrzött keleti régiókat. Azt is követelte, hogy Ukrajna változtassa meg alkotmányát, hogy garantálja, nem csatlakozik olyan nemzetközi szervezetekhez, mint a NATO és az EU. Ukrajna már elutasította ezeket a követeléseket.
Zelenszkij további büntetőintézkedéseket sürgetett Oroszországgal szemben, beleértve a gazdasága szempontjából kulcsfontosságú olajexport globális bojkottját.
„Ha (Oroszország) nem akarja betartani a civilizált szabályokat, akkor ne kapjon árukat és szolgáltatásokat a civilizált világtól” – mondta egy videóbeszédében.
Zelensky a nyugati országoktól vadászrepülőgépeke2t is kért. Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a tisztviselők „megpróbálják megnézni, hogy ez lehetséges és megvalósítható-e”.
Miközben a Nyugat fegyvereket, például páncéltörő és légvédelmi rakétákat küld Ukrajnának, egyes tisztviselők attól tartanak, hogy a harci repülőgépek küldését Moszkva a háborúban való közvetlen részvételnek tekintheti.
Az egyik lehetséges forgatókönyv, amely szóba került: A volt szovjet blokk országai, amelyek ma NATO-tagok, elküldhetnék Ukrajnának régi szovjet MiG-jeiket, amelyek vezetésére az ukrán pilóták ki vannak képezve, az USA pedig amerikai gyártmányú F-16-osokkal cserélné le ezen országok gépeit.
Oroszország inváziója miatt a környező országok attól tartanak, hogy a háború átterjedhet más területekre is
Antony Blinken amerikai külügyminiszter villámlátogatást kezdett a balti államokban, Lettországban, Litvániában és Észtországban, a NATO-tagsággal rendelkező volt szovjet tagtársaságokban. Blinken célja a Balti-államok biztosítása a szövetség védelméről.
A NATO egyelőre elutasította Zelenszkij kérését az Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna létrehozására, mert tart egy szélesebb körű háború kirobbantásától.
