Lassan, de biztosan Kína egyre központibb szerepet játszik az ukrán válságban – írja az UnHerd.
Miután kezdetben támogatta Putyin ukrajnai invázióját, Kína azóta világossá tette, hogy diplomáciai megoldást szeretne.
Attól tartva, hogy az Oroszország nyílt támogatása szankciókat vonhat maga után a kínai intézményekkel szemben, Peking jelezte, hogy kész szerepet vállalni a tűzszünet biztosításában, mondván, hogy „sajnálja” a folyamatban lévő háborút.
De már a közelmúltbeli ukrajnai konfliktus előtt
Oroszország és Kína elkezdett egy sokkal szélesebb körű szövetséget kidolgozni a kereskedelem, a kölcsönös fejlesztési támogatás, a beruházások, a technológiai együttműködés tekintetében.
A kínai jüanban és rubelben denominált tranzakciók évről évre jelentősen nőttek, amelynek jelentősége most, hogy Oroszországot kitiltották az USA által ellenőrzött SWIFT pénzügyi elszámolási rendszer használatából, tovább fog nőni.
Mivel az euró, a dél-koreai won és más főbb valuták az ukrajnai konfliktus kiéleződése során gyengültek, a jüan egyre inkább „biztonságos menedék” valutává válik – ezt a szerepet eddig a dollár uralta. Eközben a kínai határokon átnyúló nemzetközi fizetési rendszer (CIPS) a SWIFT helyébe lép az orosz kereskedelemben.
Ahogy David Goldman közgazdász nemrég az Asia Times-ban megjegyezte:
„A múltban a SWIFT-ből való kizárás a globális piacoktól és a szokásos kereskedelmi finanszírozástól való teljes elszigetelődést jelentette, mint például az Irán elleni amerikai szankciók esetében.
A CIPS-rendszer azonban, amelyet Kína 2015-ben kezdett el fejleszteni, mostanra már teljesen működőképes.”
Ez rövid távon jár majd némi költséggel Peking számára, ha az USA úgy dönt, hogy szankciókat vezet be a kínai bankokkal szemben, de hosszabb távon a SWIFT monopolhelyzetének napjai a végéhez közelednek. Annak ellenére, hogy a SWIFT napi 400 milliárd dollárnyi tranzakciót kezel, addig a CIPS 50 milliárd dollárt, viszont a CIPS forgalma gyorsan növekszik. Ha valami, akkor az ukrajnai konfliktus és az Oroszországgal folytatott kereskedelem bővülése tovább növeli a CIPS méretét, amely életképes alternatívát jelent majd azon nemzetek számára, amelyek egyébként kiszolgáltatottak lennének Washington diktátumainak.
Az biztos, hogy a globális polarizáció növekedésével Kína kevésbé valószínű, hogy reflexszerűen aláveti magát a jelenlegi dollárközpontú monetáris rendszernek. Ha valami, akkor az Oroszországból származó hatalmas új olaj-, gáz- és egyéb stratégiai nyersanyagforrás garantálása segít majd Kína régóta fennálló komparatív hátrányának felszámolásában ezeken a területeken az USA-val szemben, aki alapvetően
elpazarolta a hidegháborút közvetlenül követő egyedülálló dominanciájának az időszakát.
