A Bundeswehr nem tudja megvédeni Németországot

Erre figyelmeztetnek német vezető katonai parancsnokok. Az ukrán válság következtében Scholz kancellár példátlan lépésre szánta el magát. A Bundeswehr még ebben az évben 100 milliárd eurót kap az eddig tudatosan szétzilált hadsereg modernizálására.

Ukrajna orosz megszállásának estéjén a német állami ZDF TV esti híradójában egy riporter megkérdezte Egon Rammst, egy nyugalmazott magasrangú katonai vezetőt, hogy a Bundeswehr, a német hadsereg meg tudná-e védeni az országot. Ramms a német szárazföldi sereg főparancsnoka, valamint 2010-ig a NATO Allied Joint Force Commandjának parancsnoka volt, ezért feltételezhetjük, hogy tudta miről beszél. Ramms habozás nélkül csak annyit mondott:

„Rövid és világos válaszom az, hogy nem.”

Megdöbbentő értékelését aztán részletesen meg is okolta: A fegyveres erők és a honvédelmi befektetések folyamatos csökkentése, és ennek következtében a lőszer és az alkatrészek hiánya miatt a sereg aligha bevethető. Bár az utóbbi időben a helyzet valamelyest javult,

„de még nem tartunk ott, hogy a fegyveres erők részegységei, különösen a hadsereg egységei a szükséges fegyverekkel rendelkeznének.”

Majd így folytatta: „Éppen csak hogy képesek vagyunk a NATO által ránk rótt feladatokat teljesíteni, de azon kívül alig megy valami.”

Eberhard Zorn, a Bundeswehr legfőbb felügyelője, a legmagasabb katonai pozíció birtokosa, már egy jó félévvel ezelőtt felhívta a figyelmet a hadsereg kritikus helyzetére. A Bundeswehr jelenleg nem képes egy azonnali reakcióra, amire pedig mindenképpen szükség lenne, írta az akkori illetékes CDU-hoz tartozó miniszternek.

A Ramms és Zorn által ábrázolt helyzet kialakulásáért a ma kormányzó pártok mindegyikét, de különösen Merkel CDU-ját terheli a felelősség. A Zöldek, mint pacifista párt vetették elsőként fel a honvédelmi kötelezettség megszüntetését, majd 2011-ben minden párt támogatásával a CDU-FDP-kormány felfüggesztette az általános katonakötelezettséget.

Németország a zöld totalitarizmus útján

Az eljövendő szociáldemokrata, zöld, szabaddemokrata koalíció programja a társadalom és a gazdaság teljes átépítését veszi célba.

A cél a hadsereg létszámának 255.000-röl 185.000 való csökkentése, valamint a honvédelmi kiadások radikális lefaragása volt,

hiszen mindenki abból indult ki, hogy az örök béke korszakában élünk, és csak megrögzött militaristák ragaszkodnak továbbra is az ország katonai erővel történő védelméhez.

Ebbe a kontextusba tartozik Merkel 2015-ben, a migránsroham idején tett hírhedt kijelentése is, miszerint az áradat ellen nem tudunk semmit sem tenni, mivel a német határ nem védhető. Ebben valószínűleg már akkor is volt valami igazság.

Ami ezután történt, azt csak a tudatos szabotázsnak lehet nevezni.

A haderő kiherélése (és ezt a szót nyugodtan szó szerint értelmezheti a kedves olvasó) Ursula von der Leyen nevéhez fűződik.

Von der Leyen, aki ma Merkel kegyelméből az Európai Unió elnöke, 2014-től 2019-ig honvédelmi miniszter volt. Legfőbb feladatának azt tekintette, hogy megszüntesse a hadseregen belüli parancsolgatást és különösen a nők számára is vonzóvá tegye a Bundeswehrt.

Feledhetetlenek azok a sajtókonferenciák, amelyeken bemutatta a haderő új bölcsődéit, a terhes női katonákra tervezett új egyenruhákat és a gender-érzékenységi szemináriumokat. Hogy közben alig történt technikai modernizálás vagy felújítás, ezt csak az egyre riasztóbb hírekből tudtuk meg, amelyek használhatatlan repülőkről, tankokról és hajókról számoltak be. De a Bundeswehr szétverése nem véletlen műve volt:

Pontosan illett ahhoz a felfogáshoz, miszerint a német nemzet legfőbb feladata önmagát megszüntetni, és akkor nemzetvédelemre sincsen szükség.

Anastasia Biefangot, a Bundeswehr első transgender parancsnokát új bevetési helyére egyszarvúval búcsúztatja az egysége.

Most, február 27.-én, az ukrajnai válság által felriasztva, a parlament végre ijedtében megszavazta a nemzetvédelmi kiadások plusz 100 milliárd euróval való megemelését (2021-ben 46,93 milliárd euró volt a minisztérium költségvetése), ami azonban csak hosszú távon fogja a hadsereg helyzetét javítani.

De úgy látszik nem csak a honvédelmet sikerült a nemzetek nélküli örök béke fikciójával akcióképtelenné tenni. Mi sem mutatja jobban az államvédelem teljes csődjét, hogy a BND, a német hírszerzés elnökét az orosz támadás másnapján drámai akcióban kellett kimenteni Ukrajnából, ahol gyanútlanul tárgyalt ki tudja miről ukrán kollégáival.

Most mutatkozik meg igazán, hogy milyen iszonyú tévedést követtek el a német választók, amikor októberben álomvilágban élő, realitásképtelen és gyerekes mitugrászokat választottak meg politikai döntéshozóknak. Az új szociáldemokrata honvédelmi miniszter egy trottyos öregasszony, aki egyedül még egy tankból sem bír kimászni, és akinek az első intézkedése az volt, hogy megfossza hatáskörétől Eberhard Zornt, a védelmi politika fentebb idézett kritikusát. Helyette a honvédelmi főtanácsadó egy nő lesz, akit úgy látszik baráti szálak fűznek a miniszterasszonyhoz.

Egyiküknek sincs semmilyen honvédelmi vagy akár csak technikai kiképzése vagy tapasztalata.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter.

A hadseregnek most beigért 100 milliárd csak akkor fog igazi változást hozni, ha a honvédelemre vonatkozó felfogás is megváltozik, ami azt jelenti, hogy a nemzetvédelem politikai vezetésében is sürgős személyi változásokra is lenne szükség. Jelenleg kétséges, hogy a koalíció képes lesz-e erre.

Robert Habeck, a zöld energiaminiszter, első kijelentéseiben még felülmúlhatatlan cinizmussal üdvözölte annak a lehetőségét, hogy az oroszok beszüntethetnék a gáz és olaj szállítását Németországba, mert ez esélyt jelentene arra, hogy még gyorsabban építsük ki a megújuló energiák termelését. Hol él ez az ember?

A német primérenergia 30 százalékát olajból, 21 százalékát földgázból és 12 százalékát kőszénből állítják elő, ezen belül a földgáz több mint 50 százaléka, az olaj 42 százaléka, és még a kőszén jó része is Oroszországból jön.

Az energiafordulat része lenne, hogy legrövidebb időn belül 50-60 gázerőművet kellene építeni, ezért kellett az energiafordulathoz mindenképpen a Nordstream 2-es gázvezeték.

Németország a Zöldek zsákmánya lett

Külügyminiszterük az ukrajnai válság kellős közepén a klímaharc és az erdősítés időszerű kérdéseiről egyeztetett Lavrovval és Zelenszkijjel. Krisztina Koenen elemzése.

Időközben azonban úgy látszik, hogy Habeck ráébredt a valóságnak legalább is egy részletére. Vasárnap két forradalminak nevezhető bejelentést tett: Meghirdette egy nemzeti széntartalék bevezetését – vagyis a szénerőművek további üzemeltetését – és meg akarja vizsgáltatni annak a lehetőségét, hogy

a még működő három atomerőművet ne kapcsolják ki ebben az évben.

Ez komoly konfliktust fog jelenteni a Zöld párt fundamentalista frakciójával, valamint az időközben a terrorizmus irányába elindult klímaaktivistákkal. A kérdés az, hogy lesz-e Habecknak ereje és elég szövetségese ahhoz, hogy meg is valósítsa azt, amit most tervez.

A három Merkel kancellársága alatt megszületett döntés, az energiafordulat meghirdetése, az orosz energiaszállításoktól való függőség megalapozása és az ország védelmi képességeinek szétverése most fatális helyzetbe hozta Németországot. Szövetségesei, főleg az Egyesült Államok, követelik az Oroszország elleni határozott fellépést, ehhez az első logikus lépés valóban az úgynevezett energiafordulat azonnali beszüntetése lenne.

Ebben a kritikus helyzetben okos, képzett és józanul mérlegelő politikusokra lenne az országnak szüksége, akik ilyen döntéseket meg mernek hozni.

De sajnos a felelős német politikusok többsége úgy látszik még mindig azt gondolja, hogy egy országot vezetni körülbelül olyan, mint egy virágos mezőn egyszarvúakkal kergetőzni.

Baerbock az invázió előestéjén az erdősítésről és a klímaharcról tárgyalt Lavrovval és Zelenszkijjel, azóta csak megvalósíthatatlan fenyegetéseket küld Oroszország irányába, amelyek minden további tárgyalást lehetetlenné tesznek. A szabaddemokrata igazságügyminiszter jelenlegi legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy végre rendezze a transzneműek jogi státuszát.

A szintén szabaddemokrata közlekedési miniszter pedig éppen most látta elérkezettnek az időt arra, hogy felhívja a népet, hagyjanak fel az autózással, és inkább inkább biciklizzenek el a legközelebbi vasútállomásig. A szabaddemokraták elnöke, Christian Lindner pedig további szélmalmok felállítására buzdított, mivel azok a béke garanciái, és képes volt a „békeszélmalom” kifejezést használni.

Elektromosság plusz zöld hatalom: ez az új szocializmus

Németországban a zöld államhatalom fogja meghatározni, hogy mire lesz áram és mennyi: az áramszolgáltatás lesz a totális tervezés és ellenőrzés tökéletes eszköze.