Miközben a világ szeme Ukrajnára szegeződik Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy Ketanji Brown Jacksont választja jelöltjének a visszavonuló Stephen Breyer legfelsőbb bíró helyére – számolt be a Daily Wire.
Biden többször is megismételte elnökválasztási kampányfogadalmát, hogy ha lehetősége lesz rá fekete nőt jelöl a Legfelsőbb Bíróságra. Pénteken pedig bejelentette, hogy ígéretét betartva az afro-amerikai Ketanij Brown Jackson a jelöltje.
Jackson 1970-ben született Washingtonban, majd néhány évvel később családjával Floridába költözött. A floridai Miami Palmetto Senior High Schoolban érettségizett 1988-ban, „ahol más neves öregdiákok között van az Amazon alapítója, Jeff Bezos, a kétszeres amerikai sebész főorvos, Vivek Murthy, valamint számos korábbi olimpikon és profi sportoló”.
A Harvardon 1996-ban jogi diplomát is szerzett, 1995 és 1996 között a Harvard Law Review felügyelő szerkesztőjeként dolgozott.
Jacksont először Barack Obama elnök jelölte washingtoni kerületi bírói posztra első hivatali idejének vége felé, 2012. szeptember 20-án. Jacksont az Amerikai Ügyvédi Kamara „egyhangúlag alkalmasnak” minősítette a jelölésre. Jackson az Egyesült Államok Columbia Kerületi Bíróságának bírájaként szolgált, mielőtt Joe Biden kevesebb mint egy évvel ezelőtt, 2021. április 19-én jelölte volna az Egyesült Államok Columbia Kerületi Fellebbviteli Bíróságának bírájává. Jackson emellett 2010-2014 között az Egyesült Államok Büntetés-végrehajtási Bizottságának alelnöki/megbízotti tisztségét töltötte be, 1999-2000 között pedig Stephen Breyer mellett volt hivatalvezető.
Figyelemre méltó döntések és hatályon kívül helyezett ítéletek
Jackson többször megpróbálta blokkolni Donald Trump elnöki rendeleteit.
Mint a Politico megjegyezte, „Jackson több döntését is hatályon kívül helyezte egy magasabb bíróság, köztük azokat, amelyek Trump gyorsított kitoloncolási kísérletéről és a kormányzati szakszervezetek hatáskörét korlátozó végrehajtási rendeletekről szóltak”.
Jackson talán legnagyobb döntése pedig a Trump-kormányzat alatti hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatos.
„2019-ben a kongresszus Donald McGahnnal, a Fehér Ház tanácsadójával csatázott arról, hogy tanúskodnia kell-e a képviselőház igazságügyi bizottsága előtt” – magyarázta a The Washington Post. „Az ügy Jackson elé került, aki határozottan elutasította McGahn érveit, miszerint mentelmi joga felmenti a tanúskodás alól”.
Jackson az ügy során a következőket írta: „Az elmúlt 250 év feljegyzett amerikai történelmének elsődleges tanulsága az, hogy az elnökök nem királyok.”
Egy progresszív jelölt
Munkája eredményeként Jackson számos abortuszpárti, LMBT-párti, vallásszabadság-ellenes aktivista csoport kegyeit nyerte el, köztük a The Leadership Conference on Civil and Human Rights (Polgári és Emberi Jogi Vezetői Konferencia), amely olyan szervezetekből áll, mint a radikális Southern Poverty Law Center, az egyre inkább szólásszabadság-ellenes American Civil Liberties Union és a Planned Parenthood.
Ellentétben azzal, ahogyan Trump legfelsőbb bírósági jelöltjeivel bántak, a sajtó tagjai máris „apolitikus” és „történelmi” választásként festik le Jacksont, akit a demokraták által ellenőrzött szenátusnak meg kell erősítenie – írja a Federalist.
A demokrata törvényhozók már kifejezték, hogy támogatják Biden bármelyik választását, amennyiben a jelölt harcolni fog a „fehér felsőbbrendűség” ellen, és fenntartja az abortuszt minden államban legalizáló Roe v. Wade-et.
A republikánus szenátorok megkérdőjelezték a bejelentés időzítését, hogy Biden miért az Ukrajnában zajló háború első napjaiban jelentette be a jelöltjét.
Borítókép: MTI/EPA/Michael Reynolds
