A rabbik megismételték, hogy nem mennek sehova. A kijevi zsidó közösség több ezer tagja ideiglenes táborhelyeken él Ukrajna nyugati részén – írja a The Jerusalem Post.
A háború kitörése miatt 160 ukrajnai zsidó közösség rabbijai külön utasítást adtak ki a közösségek vezetőinek, és arra kérték őket, hogy tartsanak be minden irányelvet, gondoskodjanak a városukban élő zsidókról, és hangsúlyozták:
„Mi itt maradunk, az országban”.
A rabbik megismételték, hogy nem mennek sehová, ellentétben a Zsidó Ügynökség munkatársaival, akik elhagyták az országot.
A Zsidó Szövetség vezetői mégis azt hangsúlyozzák, hogy „aki biztonságosan el tudja hagyni Ukrajnát, az a szárazföldi átkelőkön keresztül tegye meg.”
„Hangsúlyozni kell, hogy az országban tartózkodó rabbik és Chábád küldöttek többsége, akik izraeli vagy amerikai állampolgársággal rendelkeznek, Ukrajnában maradtak, hogy ezekben a nehéz pillanatokban gyülekezeteikkel legyenek”
– áll a Zsidó Föderáció sajtóközleményében.
„Az elkövetkező órákban a Szövetség rabbijai rendkívüli ülést tartanak, amelyen megvitatják, hogy a keleti zsidó közösségekből a nőket és gyermekeket biztonságos helyre, az ország nyugati részére küldjék-e.”
A szövetség által a múlt héten a rabbiknak küldött üzenetben a biztonsági személyzet, valamint a szövetség kabinetfőnöke által írt utasításokat hangsúlyozták. Az utasítások biztonsági és védelmi intézkedéseket tartalmaztak.
„A házak felé irányuló tömeges tűz esetén – kapcsolják le a villanyt, feküdjenek le és bújjanak el az ablak nélküli szobákban vagy termekben. Készüljenek fel a közösség tagjainak befogadására, akik esetleg úgy döntenek, hogy a közösségi házukba/zsinagógájukba/iskolájukba menekülnek – ilyen helyzetekben az elsődleges prioritás, hogy mindenkivel együtt lemenjenek a pincébe”.
Az utasítások között szerepelt a felhívás, hogy készüljünk fel a hosszú ideig tartó válsághelyzetre.
„Készüljenek fel több napra elegendő mennyiségű vízzel és száraz élelemmel. A hozzávalóknak a pánik és a sérülések elkerülése érdekében a hozzáférés zavartalanul hozzáférhető helyen kell lenniük”.
Továbbá a Zsidó Szövetség vezetői figyelmeztették választóikat, hogy „az áram, a víz és a benzinkutak üzemanyaghiánya mellett a mobilkommunikáció is megszakadhat”.
Arra is emlékeztették a zsidó közösségek tagjait, hogy készítsék össze a dokumentumaikat és néhány napnyi útravalót arra az esetre, ha evakuálásra kerülne sor.
A Jerusalem Postnak nyilatkozó kijevi zsidó közösség tagjai kifejtették, hogy több ezer zsidó család hagyta el a várost, és jelenleg ideiglenes táborhelyeken élnek Ukrajna nyugati részén, különböző területeken.
Yaakov Bleich, Ukrajna egyik főrabbija a Jerusalem Postnak ma elmondta, hogy „az oroszok az egész országban felrobbantják az összes repülőteret, valamint az összes katonai bázist, katonai raktárakat és egyebeket”.
Ami az ukrajnai zsidó közösségek helyzetét illeti, Bleich azt mondta, hogy
„Akiknek sikerült kijutniuk a városból a táborhelyünkre, azok jól vannak, de nem mindenki jutott ki. Próbálunk olyan buszokat szerezni, amelyek körülbelül 200 zsidó közösségi tagot tudnak segíteni Kijevből a táborhelyünkre, amely Kijevtől 100 kilométerre nyugatra található”.
Bleich rabbi amerikai otthonából beszélt a Postnak, és elmondta, hogy már a háború kitörése előtt sem tudott belépni Ukrajnába, mivel „az oroszok listáján szerepel”.
„A probléma az, hogy most háború van, így nem könnyű az autópályákon közlekedni.”
Bleich rabbi elárulta, hogy közösségének mintegy 150 tagja néhány napja már elhagyta Kijevet, és egy nyári kempingben élnek, amelyet gyorsan átalakítottak a hideg ukrajnai télben való életre alkalmas hellyé.
„Sok közösségi tag ma reggel személygépkocsikkal hagyta el Kijevet. Most generátorokat és fűtést szerelünk fel a kempingben, amelyet általában csak nyáron használnak”
– mondta.
Bleichs közösségének kempingje 320 ember befogadására alkalmas.
„Ha több helyre van szükségünk, megállapodásokat kötöttünk más kempingekkel, amelyekben további 400 embernek van hely. A kérdés az, hogy elég biztonságos lesz-e ott maradni, vagy inkább nyugatra költözünk. A magyar határ közelében van egy másik hely, amely több száz ember befogadására alkalmas – négy szállodával van megállapodásunk, amelyek egymás mellett helyezkednek el. A probléma az, hogy ez a hely nagyon messze van a jelenlegi táborhelytől”.
Arra a kérdésre, hogy van-e forgatókönyv arra, hogy elhagyják Ukrajnát és átkeljenek a határon, Bleich így válaszolt:
„Van egy probléma, mert nem mindenkinek vannak meg a szükséges dokumentumok vagy útlevelek. Akiknek lehetőségük volt átlépni a határt, már Izraelbe jöttek. Kaptam ajánlatokat európai zsidó közösségektől, például Szlovákiától vagy Magyarországtól, hogy fogadják a közösségünk tagjait, de ez nem volt releváns, mivel aki elhagyja Ukrajnát a közösségeinkből, az azt kérte, hogy Izraelbe menjen”.
