A Kijev felett repülő orosz harci gépek emlékeztetnek: Izraelnek mindig fel kell készülnie arra, hogy megvédje magát. Méghozzá egyedül – írja Lahav Harkov a The Jerusalem Post-ban megjelent elemzésében.
Az ukrajnai háború olyan esemény, amelyhez hasonlót a Nyugat évtizedek óta nem látott, és amelynek egyelőre ismeretlen hatásai valószínűleg még évekig éreztetik majd hatáukat az egész világon.
De máris van egy égbekiáltó tanulság Izrael számára: Csak magunkra számíthatunk.
Igaz, hogy ez a refrén újra és újra felbukkan az izraeli politikában, legutóbb éppen akkor, amikor a világ egy olyan megállapodásról tárgyal Iránnal, amely valószínűleg meg sem közelíti azt, hogy ésszerűen megvédje Izraelt egy olyan rezsimmel szemben, amely a megsemmisítésünkre tör.
„Mi magunk fogjuk megvédeni magunkat”
– mondta Naftali Bennett miniszterelnök a múlt hónapban a Jerusalem Postnak adott interjújában.
„Izraelnek meg kell tennie, amit meg kell tennie, hogy megvédje magát a létét fenyegető rendkívüli fenyegetéssel szemben”
– mondta az ellenzéki vezető Benjamin Netanjahu az i24 Newsnak a héten.
De ha bárki kételkedett volna, az ukrajnai háború ezt az üzenetet erősítette fel.
Oroszország folyamatos fenyegetést jelent Ukrajnára, legalábbis 2014 óta, és a nyugati vezetők sokat beszéltek az orosz agresszióval szembeni ellenállásról. Szankciókat léptettek életbe, de nem volt meg a fókusz vagy az akarat ahhoz, hogy azok valóban sokáig fájdalmat okozzanak Moszkvának.
Az orosz inváziót megelőzően a Nyugat fokozta a retorikát és a szankciókat, de úgy tűnik, hogy ez túl kevés és túl késő jött Ukrajna számára.
Alig néhány nappal ezelőtt az amerikai, német, brit és uniós vezetők a müncheni biztonsági konferencián megtapsolták az Ukrajna elleni orosz agresszióval szembeni „egységüket”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban azzal szembesítette őket, hogy miközben ők egységesek, országát egyedül hagyják Oroszországgal szemben.
„A világ biztonsági architektúrája törékeny és korszerűsítésre szorul”
– mondta Zelenszkij.
„Azok a szabályok, amelyekben a világ évtizedekkel ezelőtt megállapodott, már nem működnek. Nem tartanak lépést az új fenyegetésekkel”
– folytatta.
„Mire vezetnek a megbékítési kísérletek?”
– tette fel a kérdést Zelenszkij.
Zelenszkij aktív lépéseket javasolt, amelyeket a Nyugat megtehetett volna, hogy megpróbálja megelőzni a támadást, ahelyett, hogy utólag büntetné Oroszországot egy ilyen támadásért, például több szankciót, fejlettebb fegyverek küldését Ukrajnába, nagyobb pénzügyi támogatást és egyebeket.
„Egy orosz invázió nem csak Ukrajna, hanem az egész világ elleni támadás”
– mondta.
„Meg fogjuk védeni a földünket a partnerek támogatásával vagy anélkül”
– jelentette ki Zelenszkij.
„Ezek nem nemes gesztusok, amelyekért Ukrajnának meg kellene hajolnia. Ez az önök hozzájárulása Európa és a világ biztonságához. Ahol Ukrajna már nyolc éve megbízható pajzs”.
Csak cseréljük ki a Zelenszkij nevet Bennettre, az országokat pedig Izraelre és Iránra, és az üzenetek nagyon hasonlóak, a több szankciót és jobb fegyvereket követelőktől kezdve a második világháborús megbékélési összehasonlításokon át a tágabb fenyegetés – a közel-keleti iszlám szélsőséges terrorizmus és az európai expanzív Oroszország – elleni előőrs szerepéig.
Az összehasonlítás természetesen nem egy az egyben történik. A legfontosabb, hogy az USA és Izrael kapcsolata, beleértve a katonai és hírszerzési együttműködést is, nagyon erős.
Oroszország már megszállta Ukrajnát, míg Iránt még van idő megakadályozni, hogy atomfegyverhez jusson – bár Irán már most is támadja Izraelt a csatlósain keresztül. Izrael és Irán katonailag jobban egyensúlyban van, míg Oroszország felülkerekedik Ukrajnán. Izrael pedig hozzáférhet és fejlesztheti saját fejlett fegyverzetét – bár az USA még mindig nem hajlandó eladni olyan bunkerbombázókat, amelyek évekkel ezelőtt segíthettek volna megállítani az iráni nukleáris fenyegetést.
Függetlenül a különbségektől, nagyon világos, hogy a Nyugatnak nincs kedve megelőző lépéseket tenni a szövetségeseit fenyegető egzisztenciális fenyegetések megállítására.
Ez még akkor is igaz, ha minden jót mondanak, például azt, hogy nem hagyják, hogy Irán atomfegyverhez jusson.
A Kijev felett repülő orosz harci gépek emlékeztetnek arra, hogy Izraelnek mindig fel kell készülnie, hogy megvédje magát. Méghozzá egyedül.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.