Magyarország és Ukrajna közösen újítják fel a beregszászi nagyzsinagógát

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken bejelentette, hogy Magyarország és Ukrajna közösen felújítja az egykori beregszászi nagyzsinagógát, a város főterének egyik meghatározó épületét.

A rekonstrukció kezdetét a helyszínen bejelentve Magyar Levente aláhúzta, hogy elérkezett az a történelmi pillanat, amelyben kevesen bíztak – elbontják azt a betonszarkofágot, amelybe a múlt század hatvanas éveiben gyakorlatilag bezárták a XIX. század végén épült impozáns nagyzsinagógát, amikor művelődési házzá alakították át.

Kiemelten fontos lépésnek nevezte a projekt megvalósítását abban a folyamatban, amelynek során „mi, Kelet-Közép-Európában sorsközösségben élő népek – magyarok, ukránok, zsidók és mások – minden nap megpróbálunk visszaszerezni valamit abból, amitől a XX. század megfosztott bennünket az identitásunk és kultúránk terén”.

    A legnagyobb veszteség a zsidóságot érte, hiszen „áldozatává váltak a sötét évszázad barbarizmusának” – fogalmazott, ezért „legelemibb kötelességünk emlékük fizikai maradványainak tiszteletteljes megőrzése”.

Kárpátalja legjelentősebb kulturális beruházása 2019-ben a színháztér balesetveszélyes boltozatának stabilizálásával és épülettörténeti kutatásokkal indult. A kivitelezési munkálatok 2023-ban kezdődnek meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Beregszászi Városi Tanács kezdeményezésére Magyarország kormányának finanszírozásával és a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal támogatásával. A tervek szerint 2024 végén nyílhat meg a felújított zsinagóga és a hozzá szervesen kapcsolódó új szárny alkotta kulturális közösségi tér.

Ukrajna aktuális biztonsági helyzetéről szólva Magyar Levente kijelentette, hogy „a világ vezető hatalmai újfent politikai játszótérként kezelik térségünket”. Mint fogalmazott, a mai eseménnyel is „azt üzenjük a nagyhatalmaknak: ha már muszáj, lezáratlan XX. századi konfliktusaikat máshol és másképpen rendezzék, és hagyjanak bennünket békésen építkezni”.

Aranyember az SZTK-ból: volt egyszer egy beregszászi zsidóság

Dr. Goldberger Tamás, a beregszászi zsidóság több száz éves történetét feldolgozó könyvének bemutatóján Wallenstein Róbert járt.

    „Mutassuk meg a világnak, hogy az erő az alkotásban és nem a rombolásban, az összefogásban és nem az elkülönülésben, az egymással szembeni nagyvonalúságban, nem pedig rövidlátó szűkkeblűségben rejlik” – zárta gondolatait a parlamenti államtitkár.

Viktor Mikita, Kárpátalja megye kormányzója válaszbeszédében köszönetet mondott azért a rendkívül fontos támogatásért, amelyet Magyarország nyújt Ukrajnának a jelenlegi nehéz időszakban. Az új kulturális központ növeli a térség turisztikai vonzerejét, ezért a megye vezetése nagyra értékeli a magyar részről érkező partneri segítséget, és támogatja a folytonos párbeszédet.

Magyar Levente Beregszászon találkozott a KMKSZ elnökségével, majd Munkácsra látogatott, ahol megtekintette a 2021 júniusában kormánytámogatással kialakított Munkácsy Mihály Magyar Házat. Sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Magyarország a béke megőrzésében érdekelt, „hiszen építkezni, történelmi értékeket helyreállítani, elpusztult közösségek emlékét ápolni a zsinagóga felújítása által csak egy békés környezetben lehet”.

Magyar Levente azt is bejelentette, hogy Magyarország biztosítja a Beregszászi járási Makkosjánosi község határában épülő első kárpátaljai hulladékfeldolgozó befejezéséhez szükséges hárommillió eurós pénzforrást.

A beregszászi fülbevalók: Weisz Magdaléna története

Weisz Zisso Magdaléna egyike volt annak 430 ezer magyar zsidónak, akit Auschwitzba deportáltak.