Izrael elutasítja az együttműködést az ENSZ-bizottság vizsgálatával kapcsolatban, amely Izrael állítólagos visszaéléseibe nyomoz a tavalyi gázai háborúban.
Merav Eilon Sahar, az ENSZ és a genfi nemzetközi szervezetek állandó izraeli képviselője, levélben közölte, hogy a zsidó állam nem működik együtt az ENSZ legfelsőbb Emberi Jogi testülete által a palesztinokkal szemben elkövetett állítólagos visszaélések kivizsgálására létrehozott különleges bizottságával, mondván, a nyomozás és a testület elnöke méltánytalanul elfogult Izraellel szemben – számolt be az Ujkelet.live
Eilon Sahar hangsúlyozta, hogy az ilyen szervektől elvárható lenne, hogy jóhiszeműen járjanak el, hozzátéve:
„Mint minden tisztességes megfigyelő, úgy hazám számára is nyilvánvalóan nem hihető, hogy Izrael ésszerű, méltányos és megkülönböztetéstől mentes bánásmódban részesül a Tanács illetve a vizsgálóbizottság részéről.”
Továbbá, megjegyezte, hogy a vizsgálat „az Emberi Jogi Tanács Izraellel szembeni rögeszmés elfogultságának erkölcsi csődjét tükrözi és súlyosbítja, maradandó károsodást okozva az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartására és azon értékeire vonatkozóan, amelyeket szándéka szerint támogatni akar.”
Az ENSZ Közgyűlése decemberben 125 ország támogatásával fogadta el az Izrael elleni háborús bűncselekmények példátlan, határozatlan idejű vizsgálatát, beleértve a Falak Őrzője gázai konfliktust, amelyet a Hamász terrorszervezet indított el.
Jogvédő csoportok Izraelt és a Hamászt is a nemzetközi jog megsértésével vádolták a tavaly májusi 11 napos harcok során, mely 250 halottat eredményezett a Gázai övezetben és 13 halottat Izraelben.
A vizsgálatot eredetileg tavaly májusban hagyta jóvá az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 47 tagú testülete a gázai háborút követően 24-9 arányú szavazattal, 14 tartózkodás mellett, lehetővé téve a zöld vonal mindkét oldalán elkövetett állítólagos izraeli emberi jogi jogsértések kivizsgálását.
Ez magában foglalja mind a szuverén Izraelt, mind Júdea és Szamáriát valamint Gázát. Ilyen határozatlan idejű vizsgálatot még nem indítottak más ENSZ-tagállam ellen.
Akkoriban Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa azt állította, hogy az izraeli akciók, beleértve a polgári területeken végrehajtott légicsapásokat, háborús bűnnek minősülhetnek.
A bizottság nyugati demokráciái kifogásolták a testület szokatlanul széleskörű mandátumát, amikor Izrael vizsgálatáról van szó, miközben nagyvonalúan eltekintenek a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet vizsgálatától.
Az ügy decemberben az ENSZ Közgyűléséhez került, amelynek az volt a feladata, hogy jóváhagyja a vizsgálat költségvetését, az Emberi Jogi Tanácsnak szánt nagyobb általános költségvetési előirányzat részeként.
A bizottságot Navi Pillay volt emberi jogi biztos, Miloon Kothari volt ENSZ-különmegbízott és Chris Sidoti emberi jogi szakértő vezeti.
A megfogalmazott vádakkal kapcsolatban Eilon Sahar felhívta a figyelmet a Pillay nevét fémjelző jól ismert tevékenységeire, miszerint személyesen támogat számos Izrael-ellenes programot, köztük a radikális BDS Izrael-ellenes kampányt, illetve az olyan Izrael-ellenes megnyilvánulásai is köztudottak, mint az a szégyenletes rágalmazás, amely Izrael államot a Dél-afrikai apartheidhez hasonlítja.
A hivatalos levél arra is külön kitér, miszerint a bizottság tagjait nyilvánvalóan az alapján választották ki, „hogy biztosítsák a politikailag motivált, előre testreszabott eredményt.”
A levél Pillay december 29-i, az izraeli kormányhoz intézett írásbeli megkeresésének tesz eleget, amelyben azt kérte, hogy „gondolja át ismét az együttműködést elutasító álláspontját,” amelyet közvetlenül a bizottság létrehozása után tett egyértelművé.
A bizottságnak el „kell ellátogatnia Izraelbe és a megszállt palesztin területekre,” – érvelt Pillay és engedélyt kért a testület hat-nyolc munkatársával együtt tervezett látogatására március utolsó hetében. Eilon Sahar nagykövet válaszlevelében leszögezte, hogy a bizottság ne számítson efféle engedélyre illetve az izraeli kormány együttműködésére.
Pillay 2008 és 2014 között az ENSZ jogaiért felelős főbiztosa volt, emellett a Nemzetközi Büntetőbíróság bírájaként, valamint a Ruandai Nemzetközi Törvényszék elnökeként is dolgozott. Megbízatása idején kijelentette, hogy az izraeli kormány „örök megvetéssel” kezeli a nemzetközi jogot.
Az ENSZ tevékenységét figyelő genfi székhelyű UN Watch, a hét elején Pillay lemondására szólított fel Izrael-ellenes „bizonyítható elfogultsága miatt, beleértve, kifejezetten a jelen vizsgálat tárgyát képező üggyel és vitákkal kapcsolatos kérdéseket is.”
Az UN Watch példaként idézett egy 2021. június 14-i, Joe Biden amerikai elnöknek írt levelet, amelyben Pillay Izraelre panaszkodott „a palesztin nép feletti uralma és elnyomása miatt,” majd felszólította az Egyesült Államokat, hogy az izraeli „elnyomásnak” véget vetve kezelje az erőszak forrását, azaz a rendszerszintű diszkriminációt. Köztudott az is, hogy 2020 júniusában aláírta a Dél-afrikai BDS koalíció által szervezett petíciót „Szankció az apartheid Izrael ellen!” címmel, majd 2021 májusában egy előadás keretében Izraelt „embertelen, apartheid” államnak nevezte.
