Döntött az Európai Bíróság: az uniós joggal összhangban áll a jogállamisági mechanizmus. Bár a jogi akadályok elhárultak, a végeláthatatlan politikai csaták csak most kaphatnak új lendületet – írja Dobozi Gergely a Mandineren.
Az Európai Bíróság elutasította Magyarország és Lengyelország indítványát, az eljárás költségeit pedig az indítványozók fizetik. A jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács aktiválhatja. Ha ez megtörténik, különböző jogállamisági kritikák alapján a tagállamoknak egyébként járó uniós pénzek kifizetését függeszthetik fel.
Bár sokak a megváltást várták a mostani ítélettől, a döntés valójában csak egyfajta jogi részeredmény.
Tudniillik a lengyel alkotmánybíróság tavaly októberben határozatban nyomatékosította, hogy az uniós integráció legújabb fejleményei már a lengyel alkotmány hatáskörét veszélyeztetik.
A testület döntésében az uniós jog alapjainak ment neki, ennek fényében pedig nehéz elképzelni, hogy például Lengyelország alávetné-e magát a mechanizmusnak, vagyis Brüsszel politikai akaratának.
Tudniillik Lengyelország immár egyébként is különböző kötelezettségszegési jogcímeken százmillió eurós nagyságrendben tartozik Brüsszelnek bírság címén. Lengyelország nem enged és nem fizet, ezért az Európai Bizottság a tagállamot illető kifizetésekből vonja le a követelt összegeket.
Mindemellett politikai játszmák azonban a mechanizmus kapcsán bizonyosan folytatódnak tovább. A játszma többtényezős. Egyes, a „magyarlengyelezésben” otthonosan mozgó európai parlamenti képviselők, például Daniel Freund zöldpárti politikus „attól tart”, hogy eleve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vonakodik megindítani a mechanizmust.
A kezdőlökést Berlinből vagy Párizsból kaphatná meg, egyes bennfentes hivatalnokok szerint azonban a hazájában újraválasztásban érdekelt Emmanuel Macron nem akarja jogállamisági játszmákkal beárnyékolni az Európai Unió soros elnökségét. Az Európai Bizottság egy másik hivatalnoka hazánk kapcsán a következőket mondta a Politicónak:
„Ha Magyarország esetében a mechanizmust be lehet indítani, be fogjuk indítani; az egyetlen politikai kérdés az, hogy ezt a választások előtt, vagy után csináljuk.”
Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a jogállamisági mechanizmus beindítása nem kizárólag az Európai Bizottságon múlik – a végső döntést a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács hozza meg minősített többséggel. Ez akkor számít elfogadottnak, ha a Tanács szavazó tagjai közül a részt vevő tagállamok népességének legalább 65%‑át képviselő 55% mellette szavaz.
Az eredeti teljes írás itt olvasható.
