Barta Tamás, az LGT legendás gitárosa 1948. július 7-én született Budapesten. Édesanyja a holokausztban elvesztette az egész családját. Emlékét a Wikipédia segítségével idézzük fel.
1965-ben, 17 évesen lett tagja Fenyő Miklós akkori zenekarának, a Syconornak, majd követte a Hungáriába is, ahonnan 1971-ben hívták az LGT-be, melynek első három lemezén, az 1971-es Locomotiv GT-n, az 1972-es Ringasd el magad címűn és az 1973-as Bummm!-on hallható.
Emellett ő játszott az első magyar rockmusical, a Déry Tibor kisregénye alapján a Presser-Adamis szerzőpáros által írt Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról felvételein. Ugyancsak az ő gitárjátéka hallható Zalatnay Saroltának az 1972-es Álmodj velem… és Kovács Katinak az 1974-es, az LGT-vel közösen készített, tulajdonképpen cím nélküli albumán, továbbá a Locomotiv GT 1971 és 1973 között Magyarországon kiadott 5 kislemezén is. A Kovács Kati-lemez fölvételei előtt nem sokkal halt meg Barta apja, akit nagyon szeretett.
A Várlak! című Presser-szerzemény gyönyörű gitárszólója neki állít emléket.
A legtöbb magyar gitárostól eltérően Barta Tamás gitározásán amerikai rock&roll, rhythm&blues és country&western stílusjegyek ismerhetők fel. Barta kedvencei közé tartozott az angol Heads Hands & Feet. „Fantasztikusan játszott”, mondta Presser Gábor.
Barta Tamás nemcsak gitárosnak, hanem zeneszerzőnek is elsőrangú volt. A három LGT-, egy-egy Zalatnay- és Kovács Kati-lemez számai közül húsznak ő a zeneszerzője. E húsz szám némelyike, például a Gyere, gyere ki a hegyoldalba és az Ő még csak tizennégy hatalmas sláger lett, és azóta is az együttes legnépszerűbb dalai közé tartozik. Más, egyébként nem kevésbé nagyszerű nótákra, mint az a Ringasd el magadon hallható, Frenreisz Károllyal közösen szerzett, instrumentális Lincoln Fesztivál Bluesra, vagy a kislemezen megjelent – és a Zalatnay-albumon egy gyorsabb, zongoraalappal szintén hallható – Szeress nagyonra ma már csak kevesen emlékeznek, pedig kislemezen megjelent változatának huszonnégy másodperces bevezetője Presser és Barta közös jutalomjátéka. A Hammond orgona és a gitár tökéletes összhangja a magyar rockzene legszebb pillanatai közé tartozik.
1970 októberében a magyar zenészszakma a legjobb gitárosnak választotta.
Az LGT 1974-ben a Nemzetközi Koncertigazgatóság (Interkoncert) által kiközvetítve, valamint egy Gombos nevű bőkezű clevelandi magyar szponzorálásának köszönhetően kijutott az Egyesült Államokba, Barta a turnéról nem tért haza.
Los Angelesben rövid ideig stúdiózenészként próbálkozott, zenélt, illetve turnézott Johnny Riversszel. Barta megunta a turnézás viszontagságait, ezért a zenélés mellett beletanult a telemarketing üzletkötésbe.
Presser Gábor szerint Barta „gyönyörű” ember volt, aki nagyon tetszett a lányoknak. Az LGT amerikai turnémenedzsere, Carol szemet vetett Bartára, összejöttek, majd összeházasodtak. Imádta Amerikát, és az ottani élmények hatására döntötte el, hogy ottmarad, vagy ahogy akkoriban nevezték, disszidált, ami annyit jelentett, hogy nem tett eleget hazatérési kötelességének.
Barta ezután főleg stúdiózenészként dolgozott, de kisebb együttesekben is zenélt. Feleségétől kitűnően megtanult angolul, nagy szókinccsel és hibátlan kiejtéssel beszélt. Válásuk után a fiatal Los Angeles-i magyarok közül Barta elsőként vett saját medencés házat Los Angeles Arleta nevű kerületében, a Terra Bella Streeten. Barátai gyakran vicceltek vele: az Izabella utcából a Terra Bella utcába költözött.
1979 és 1982 között boldog, sikeres és független kaliforniai fiatalemberként élte életét. Hétfőtől péntekig telemarketinges üzletkötőként dolgozott, hétvégén klubokban gitározott. Gyakran randevúzott főleg amerikai magyarok Amerikában született lányaival. VW Cabriójával rendszeresen járt a tengerpartra és teniszezni, Bródy Jánossal a hawaii tengerparton gitároztak.
Egy idő után azonban zavaros üzleti körökkel került kapcsolatba, és
1982. február 16-án, máig tisztázatlan körülmények között két pisztolygolyó oltotta ki az életét.
Számos gyanús körülmény ellenére helyi hatóságok Barta halálát öngyilkossággá nyilvánították.
Barta Tamás emlékére 2010. szeptember 23-án emléktáblát avattak Budapesten, egykori lakóháza oldalán, az Izabella utca 39/b szám alatt.
A tragikus sorsú muzsikus életéről és haláláról 2020-ban„Siess haza, vár a mama” címmel Hajdú Eszter forgatott dokumentumfilmet, akivel a bemutatót megelőzően Wallenstein Róbert készített interjút. A hányatott sorsú filmet ingyenesen elérhetővé tették a Youtube-on, majd betiltották.
