Az Európai Uniónak meg kell erősíteni védelmét, növelnie kell vonatkozó kapacitásait, számos jelentés ugyanis hibrid konfliktusokra, internetes támadásokra és különböző természetű fenyegetésekre, az álhírek jelentette, valamint a partneroroszágok instabilitása jelentette veszélyekre figyelmeztet – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban kedden.
Josep Borrell az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az uniós kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló 2021-es jelentésről szóló vitáján elmondta, a múlt év különösen nehéz volt a koronavírus okozta világjárvány mellett a geopolitikai kihívások számának növekedése, a válságok és feszültséges súlyosbodása miatt.
„Korábban úgy gondoltuk, hogy a kölcsönös függőség a biztonság kulcsa, a kialakult versengés következtében azonban a függőség fegyverré változott”
– fogalmazott.
Fontosnak nevezte a multilateralizmus védelme mellett azt, hogy az EU megfelelő erővel rendelkezzen, és az őt megillető súllyal legyen jelen a világban. Elmonda, az EU védelmi és biztonságpolitikai stratégiájának a felsoroltak mellett a klímaváltozás okozta kihívásokra, a transzatlanti, valamint a latin-amerikai országgal és az Indiai-, és a Csendes-óceán térségének államaival ápolt kapcsolatok erősítésére is összpontosítania kell.
Szavai szerint
a transzatlanti együttműködés fontosságát az ukrán válság mutatta fokozódó orosz fenyegetés, valamint az Egyesült Államok és Kína között élesedő stratégiai versengés is megmutatta. A stratégiának tartalmaznia kell azt is, hogy az EU miként képes stabilizálni a szomszédságának országait, illetve azt, hogyan tudja elmélyíteni partnerségét Afrikával. Az uniónak emellett azon is munkálkodnia kell, hogy közelebb hozza Európához a nyugat-balkáni régió országait
– közölte az uniós diplomácia vezetője.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében a vita kapcsán hangsúlyozta:
fő cél a biztonság szavatolása az unió polgárai számára. Ennek megvalósulásához, és ahhoz, hogy az EU szerepe ne jelentéktelenedjen el, sokkal aktívabb és megfontoltabb uniós fellépésre, egyben radikális stratégiaváltásra van szükség
– közölte.
„A közös védelempolitikában a tagállamok közötti együttműködés erősítése kulcskérdés. Ehhez a terrorizmus felszámolása, külső határaink hatékony védelme, az illegális migráció megállítása, valamint a béke és stabilitás közös erővel történő megőrzése szükséges”
– fogalmazott.
A politikus arra figyelmeztetett, hogy a jövőben csak Afrikából milliók indulhatnak útra. A migráció kiváltó okait ezért helyben kell kezelni konkrét kezdeményezések segítségével.
Kijelentette azt is, hogy mivel a Nyugat-Balkán szerepe az EU számára kulcsfontosságú, fel kell gyorsítani a régió országainak csatlakozási folyamatát.
Elmondta, jelentések sürgetik az áttérést a minősített többségi szavazásra a külügyi kérdésekben. Gál Kinga arra hívta fel a figyelmet, hogy ennek megvalósulása ellentétes lenne az uniós szerződésekkel. Véleménye szerint a minősített többségi szavazás nem csak elvenné az érdekérvényesítési lehetőséget főleg a kisebb tagállamoktól, de akár zsarolóeszközként is használható lenne.
„Hazánk számára ez elfogadhatatlan. Az unió érdeke is, hogy megmaradhasson a kisebb tagállamok súlya a közös külpolitikában”
– tette hozzá az EP-képviselő.
Az Európai Bizottság kora este közzétett közleményt adott ki, amely szerint ez év végéig az Európai Védelmi Alap (EDF) keretéből
1,9 milliárd eurót fognak beruházni a védelemmel kapcsolatos kutatási és képességfejlesztési projektekbe.
Közölte a testület, hogy új kezdeményezéseket terjesztett elő az Európai Unión belüli védelem és biztonság szempontjából kulcsfontosságú területeket érintően. Ezek a hagyományos védelmi ipartól és a szárazföldi, tengeri és légi felszerelésektől kezdve a kiber-, hibrid- és űrbeli fenyegetéseken keresztül egészen a katonai mobilitásig terjednek, másrészt pedig a biztonsági és védelmi szempontból fontos technológiákra vonatkozó ütemtervet tartalmazzák.
Az új kezdeményezések konkrét lépéseket helyeznek kilátásba az egységesebb és versenyképesebb európai védelmi piac kialakítása céljából, mindenekelőtt az EU-n belüli együttműködés fokozása révén, aminek köszönhetően javítható a gazdaságosság, kordában tarthatók a költségek és növelhető az operatív hatékonyság. Az intézkedések beépülnek a biztonságra és védelemre vonatkozó uniós stratégiai iránytű előkészítésébe
– tették hozzá.
