Miközben a világhatalmak azon dolgoznak, hogy mérsékeljék az Ukrajna és Oroszország közötti katonai feszültséget, Volodimir Zeev Vaksman, egy odesszai zsidó családapa személyes fegyverkezési versenyére összpontosít — olvasható Cnaan Liphshiznek a Jewish Telegraphic Agency-n megjelent riportjában.
„Elhalasztottam a nagy vásárlásokat. Fegyvereket akarok vásárolni”
– mondta Vaksman, az odesszai Tiferet Masorti közösség 40 éves elnöke a Jewish Telegraphic Agency-nek hétfőn.
Vaksman dilemmája, aki idegenvezetőként dolgozik, sok fiatal ukrán zsidóra jellemző: Ragaszkodnak a hazájukhoz, és nem szívesen hagyják el azt, ha veszély fenyegeti őket. De mivel tisztában vannak azzal, hogy milyen gyorsan átcsaphat erőszakba, olykor felekezeti alapon, nem hajlandók családjuk biztonságát a hatóságokra és a véletlenre bízni.
„Mindenki aggódik”
– mondta Vaksman a JTA-nak a zsidó baráti köréről.
„Néhányan ellenállni akarnak, és csatlakozni a védelmi egységekhez. Néhányan el akarnak menni”.
Oroszország november óta csapatokat vonultat fel az ukrán határon, ami miatt sokan attól tartanak, hogy az ország egy véresebb kimenetel felé tarthat, mint ami akkor történt, amikor Oroszország 2014-ben megszállta és elfoglalta a Krímet.
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Izrael is arra buzdítja Ukrajnában tartózkodó állampolgárait – számuk eléri a 15 ezret -, hogy hagyják el az országot. Kedden az Arkia izraeli légitársaság a tervek szerint egyik utasszállító repülőgépét sürgősségi járatra küldte Harkivba, egy kelet-ukrajnai városba. A gép üresen indult, és hazaatérni szándékozó izraeli állampolgárokkal tért vissza.
Eközben a Zsidó Ügynökség állítólag készenléti terveket készít a távozni kívánó zsidók evakuálására arra az esetre, ha a feszültségek totális háborúvá fajulnának. Ukrajnában körülbelül 43 300 ember vallja magát zsidónak, és körülbelül 200 ezren jogosultak Izraelbe bevándorolni a zsidók és rokonaik visszatérési törvénye alapján, az európai zsidóságról szóló 2020-as demográfiai tanulmány szerint.
Egy neves izraeli rabbi a válságot arra használja fel, hogy rábeszélje az ukrán zsidókat az alijázásra, vagyis az Izraelbe való bevándorlásra. De úgy tűnik, hogy az ukrán zsidók többsége pragmatikusan, nem pedig ideológiai alapon közelíti meg a helyzetet.
„Jó lenne”, ha bárki, aki erre vágyik, elhagyná Uman-t „egy kis vakációra, amíg biztonságos nem lesz”
– javasolta a zsidóknak Jákov Djan rabbi, — aki szintén izraeli –, abban a városban, ahol a 18. századi haszid rabbi, Breszlev Nachman sírhelye környékén főként izraeli zsidók telepedtek le. Hozzátette azonban, hogy aki nem akar elmenni, ne érezze magát kényszerítve, hogy ezt megtegye.
A most Izraelben nyaralók között van Chaim Chazin ingatlanügynök felesége és lányai, aki Izraelben született, és már évek óta Umanban él feleségével, Liattal és hét gyermekükkel. Két hete indultak el egy családi eseményre, és úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják izraeli tartózkodásukat, „csak hogy biztosra menjenek, amíg a helyzet stabilizálódik” – mondta Chazin.
Chazin maga azt mondja, hogy bízik Ukrajna zsidó származású elnökének, Volodimir Zelenszkijnek a vezetésében, és úgy véli, hogy a jelenlegi feszültségek túlzóak.
„Van üzemanyag a töltőállomásokon, élelmiszer a piacokon, vécépapír és gyógyszer a boltokban”
– mondta Chazin a JTA-nak.
„Csak azok vannak kiakadva, akik Ukrajnán kívülről követik a konfliktust”.
Szerinte Djan rabbi levelének célja az volt, hogy a turistákat ösztönözze hazaindulásra, akik zarándokként érkeztek Umanba Nachman sírjához.
„Nem akarjuk, hogy bonyodalmak esetén a közösség problémájává váljanak. Közülünk azonban nagyon kevesen távoznak”
– mondta Chazin.
Ehelyett a helyi közösség azon aggodalmak alapján tervez, hogy
egy orosz invázió esetén „az összes rendfenntartó erő a határra siet, és mi ki leszünk szolgáltatva a rablóknak vagy bárkinek”.
Chazin elmondta, hogy a helyi zsidó vezetők az umáni hatóságokkal együtt dolgoznak egy terven, hogy
„valamilyen fegyveres őrséget állítsanak fel, talán egy-két AK-47-essel. Az Izraeli Védelmi Erők harci egységeinek néhány végzőse is velünk van”.
Harkivban, az orosz határtól mindössze 16 kilométerre fekvő iparvárosban csak most kezd nőni az invázió valószínűsége Miriam Moskovitz, a Chábád-Lubavics mozgalom küldöttje szerint, aki férjével, Moshe Moskovitz rabbival 1990 óta él Harkivban.
„Korábban csak általánosságban beszélgettünk róla, hogyan készüljünk fel, de igazából csak most ülünk le konkrét terveket készíteni arról, hogy veszély esetén hova menjenek az emberek, milyen épületekbe helyezzük őket, és mit kezdjünk a zsinagógával”
– mondta Moskovitz, aki 12 gyermek édesanyja, és Ausztráliából származik.
„Nem félünk, de most határozottan érezzük a feszültséget”.
Más zsidó közösségekhez hasonlóan a harkivi, ahol mintegy 20 ezer zsidó él, arra összpontosít, hogy az idősek és más veszélyeztetett csoportok biztonságban maradjanak, ha a helyi utakon való közlekedés veszélyessé válik – tette hozzá.
A feszültségek fokozódása mellett Moskovitzék megnyugvást találnak abban, hogy az eszkaláció ellenére is naponta több száz hívő jön a harkivi kórus zsinagógába – egy vörös téglából épült komplexumba, amelynek kupolája Frank Meisler szobrászművész sűrített Jeruzsálem-modelljeit idézi.
„Azt tesszük, amit tudunk, amiért idejöttünk: Fenntartjuk a zsidó életet, és megvalósítjuk, bármi történjék is”
– mondta.
Ami Vaksmant illeti, nem szívesen költözne Izraelbe, ahol elmondása szerint nem engedhetne meg magának ilyen életminőséget. Nem ritka, hogy az Izraelbe költözött zsidó ukránok a megélhetési költségek miatt visszatérnek. De azért nyitva hagyja magának a lehetőséget.
Amellett, hogy fegyverek beszerzésén dolgozik, elmondása szerint
„pénzt, dokumentumokat készített elő a gyerekeknek, és még a macskáknak is”, hogy szükség esetén felszállhassanak egy mentőrepülőre.
