Mi történt az izraeli-amerikai szövetséggel?

Hiába Amerika Izrael legfontosabb szövetségese jelenleg a legnagyobb gondot pont a Biden kormányzat Irán-politikája okozza a zsidó államnak. 

„Az Egyesült Államok mindig a legjobb barátunk volt és az is marad” – mondta az izraeli miniszterelnök a Tel Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete (INSS) előtt tartott beszédében. Aztán jött a nagy „de”: „Washingtonnak megvannak a maga érdekei, amelyek – valljuk be őszintén – nem mindig fedik egymást a mieinkkel”.

„Őszintén beszélünk és megértjük egymást” – részletezte Bennett. „Amerika érdeke a térségben egyre csökken. Az Egyesült Államok jelenleg az orosz-ukrán határra összpontosít, és stratégiai konfliktusban van Kínával”.

„Ez a valóság. Nincs értelme nyafogni emiatt. A fennálló körülmények között kell cselekednünk, nem pedig egy olyan világban, amelyet szeretnénk, ha létezne”.

„Ebben azt a külpolitikai szemléletet tükrözte, amely az izraeli döntéshozókat az állam 1948-as megalakulása óta vezérli: a reálpolitikát” – kezdi cikkét Leon Hadar a Spectator World oldalán.

A szerző szerint az narratíva miszerint Izrael és Amerika érdekei nemcsak összeegyeztethetőek, hanem mondhatni Izrael az „Egyesült Államoknak köszönheti a létét, egy teljesen hamis narratíva, amely figyelmen kívül hagyja a történelmet.

„A Szovjetunió volt az, amely támogatta az újonnan létrehozott zsidó államot, katonai segítséget nyújtott neki, és egy ponton még azt is felajánlotta, hogy küldjön az izraelieknek cseh „önkénteseket”, hogy segítsenek neki harcolni az egyiptomi katonai erők ellen, amelyeket a hanyatló brit birodalom segített, amely megpróbálta megőrizni erodálódó pozícióját a Közel-Keleten”

– emlékeztet a szerző.

A cikk felidézi, hogy bizony az Egyesült Államok ezzel szemben szigorú katonai embargót rendelt el Izraellel szemben, és segített a közel-keleti arab rezsimek támogatásában. Az Izraellel szembeni amerikai ridegséggel szembesülve Jeruzsálem Franciaország (és Németország) felé irányította át külpolitikáját.

A szerző arra is emlékeztet, hogy ekkor Izrael egyik legfontosabb szövetségese nem Amerika hanem Franciaország volt, és a franciák voltak, akik segítséget nyújtottak az izraeli katonai atomreaktor építéséhez, amely az ország nemzetbiztonsági doktrínájának központi elemévé vált (amit John F. Kennedy elnök például elítélt).

Putyinnak üzent Izrael a szíriai légitámadásokkal?

Jeruzsálem jelezte, hogy nem fogja engedni, hogy Irán beássa magát az északi határ mentén.

„Az, hogy Izrael később a hidegháború idejére szövetségre lépett az Egyesült Államokkal, elkerülhetetlen volt a növekvő szovjet ellenségeskedés és a nagy amerikai zsidó közösség jelenlétének következtében.  A két ország érdekei azonban soha nem voltak összeegyeztethetőek, figyelembe véve Amerika szoros kapcsolatait az arab olajállamokkal, és az aggodalmakat, hogy Moszkva kihasználná az arab világ Amerika-ellenes érzelmeit. Ami meg is történt” – írja Hadar.

„A hidegháború végével pedig az az elképzelés, hogy Izrael Amerika „elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozójaként” szolgáljon a Közel-Keleten, elvesztette a varázsát, miközben Izrael újjáépítette kapcsolatait földrajzi szomszédjával, Oroszországgal, és több százezer zsidó bevándorlót fogadott be ebből az országból” – teszi hozzá a szerző.

A cikk rávilágít, hogy valójában a terrorizmus elleni háború és az a felfogás, hogy Irak (Szaddám Huszein alatt) és Irán kihívást jelent az USA közel-keleti hegemóniájára, volt az, amely segített fenntartani Izrael szerepét, mint Amerika helyettese a régióban.

„Visszatekintve, az amerikai katonai kaland Irakban, amelyet a zsidó állam támogatói és kritikusai úgy tekintettek, mint ami a zsidó állam érdekeit szolgálta, eltávolította a fő regionális hatalmat, amely megakadályozta Irán terjeszkedését a térségben, és közvetlen és hosszú távú fenyegetést jelentett Izraelre”

– írja Hadar.

Amerika kivonulása a térségből valóban „vákuumot” vagy „űrt” teremt, amelyet be kell tölteni – hangsúlyozta Bennett-, mivel Izraelnek alkalmazkodnia kell a régióval kapcsolatos változó amerikai stratégiához.

„Érdekes kiemelni, hogy mit nem mondott Bennett, miután utalt Amerika Oroszországgal és Kínával való összecsapásaira. Nem fejezte ki támogatását az Egyesült Államok ukrajnai álláspontja iránt. Valójában Izraelnek nincs kutyája ebben a harcban, és kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Kijevvel. Izrael, amely annektálta Kelet-Jeruzsálemet és a Golán-fennsíkot, és aggódik a határain átvonuló ellenséges katonai erők jelenléte miatt, szintén együtt érezhet Oroszország saját aggodalmaival a hátsó udvarában.

Ráadásul Vlagyimir Putyin elnök engedélyezte, hogy az izraeli légierő az Oroszország által ellenőrzött Szíriában iráni és Hezbollah-célpontok ellen tevékenykedjen, és hangsúlyozta barátságát Izraellel és az oda bevándorolt több mint egymillió orosszal. Történelmi nyelven szólva, Putyin valószínűleg a legfiloszemitább és Izrael-pártibb vezető az orosz történelemben” – írja Hadar.

A cikk leírja, hogy eddig Izrael ellenállt annak az amerikai nyomásnak is, hogy átértékelje a Pekinggel való kapcsolatát. Kína egyre inkább érdeklődik az izraeli technológia iránt, és kínai vállalatok ma már több mint 20 milliárd dolláros üzletekben tevékenykednek Izraelben. Ráadásul Izrael és Kína tárgyalásokat folytat egy szabadkereskedelmi megállapodásról, amelyet akár már az év végén aláírhatnak. Izrael értesítette a Biden-kormányt, hogy folyamatosan tájékoztatja a Fehér Házat a Kínával kötött üzletekről.

A szerző szerint mindez nem jelenti azt, hogy Izrael stratégiai szövetségesnek tekinti Kínát és Oroszországot, hiszen azok diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn Iránnal.

„De a fő kihívás, amellyel Izraelnek ezekben a napokban szembe kell néznie, az amerikai politikához kapcsolódik, különösen ahhoz a várakozáshoz, hogy Washington visszaállítja a Teheránnal kötött nukleáris megállapodást. Ezáltal az irániak hatalmas gazdasági erőforrásokhoz jutnának hozzá, ami segíthetne nekik kiterjeszteni befolyásukat a Közel-Keleten, és veszélyeztetné Izrael és az Arab-öböl menti országok biztonságát” – írja Hadar.

A teljes írás itt olvasható.

Borítókép: White House/Adam Schultz

Moszkva átírná a játékszabályokat Szíriában – mit jelent ez Izraelre nézve?

Egyes források szerint az izraeli hadsereg azt tervezi, hogy felülvizsgálja az eddig alkalmazott taktikáját Szíriában. Hende Olivér írása.