A lett parlament csütörtökön elfogadta a holokauszt áldozatainak kárpótlásáról szóló törvényt, amely rendelkezik a zsidók elveszített javai után járó kártalanításról.
A száztagú rigai törvényhozás a végső olvasatban történő szavazáskor 64-21 arányban támogatta a jogszabályt.
Az elhúzódó, többéves tárgyalások – amelyben részt vett a Zsidó Kárpótlási Világszervezetet (WJRO) is – 2005-ben kezdődtek a lettországi zsidóság képviselői és a lett hatóságok között. Az Egyesült Államok és Izrael szintén részt vett a tárgyalásokban.
A törvény 40 millió eurót (14 milliárd forintot) irányoz elő a 9500 fős zsidó közösség megerősítésére, a holokauszt túlélőinek szociális és anyagi támogatására, zsidó iskolák alapítására, létesítmények renoválására és építésére.
Lettországot 1940 júniusában szállta meg a szovjet hadsereg, amely egy évvel később a német csapatok előrenyomulása miatt kivonult a balti országból. Moszkva 1944-ben vonta ismét ellenőrzése alá Lettországot, amely a Szovjetunió része maradt 1991-ben történt függetlenné válásáig.
A második világháború előtt mintegy 95 ezer zsidó élt Lettországban. A háború előtt virágzó közösség súlyos veszteségeket szenvedett a náci megszállás alatt. Az országnak a Vörös Hadsereg által történt visszafoglalása idejére becslések szerint az ország zsidó lakóinak kilencven százaléka meghalt.
A zsidó közösség tagjainak vagyonát először a Szovjetunió kobozta el, majd náci kézre került, később a Szovjetunió államosította, végül lett állami tulajdonná vált.
