Donald Trump volt amerikai elnök a Fehér Házból történt távozásakor hazavitte Kim Dzsong Un észak-koreai vezető leveleit, és néhány más feljegyzést is – jelentette hétfőn a The Washington Post című amerikai napilap.
A lap az ügyre rálátó, három forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai Országos Levéltár januárban visszaszerzett több doboznyi – a Fehér Házból szabályellenesen elvitt – dokumentumot. Ezeket az iratokat az előírásoknak megfelelően át kellett volna adni a nemzeti archívumnak.
Az iratokkal teli dobozok visszaszolgáltatása a The Washington Post szerint aggályokat vet fel azzal kapcsolatban, hogy a volt elnök mennyire tartotta magát az elnökségi iratok kezelését szabályozó amerikai törvényhez, amely a többi között jegyzőkönyvek, levelek, e-mailek, faxok és más írásos üzenetek megőrzéséről rendelkezik.
Mindazonáltal az amerikai Országos Levéltárnak korlátozottak a lehetőségei a szabályok betartásának kikényszerítésére. Az egyik levéltári tisztségviselő úgy fogalmazott a lapnak, hogy a törvény lényegében „becsületbeli megállapodás” alapján működik.
Trump egykori tanácsadói cáfolták, hogy a volt elnök rosszhiszeműen járt volna el, tekintve, hogy a dobozok mindössze emlékeztetőket, ajándékokat, a világ vezető politikusaitól kapott leveleket és egyéb levelezést tartalmaztak. Két illetékes szerint a levéltárhoz – Trump floridai Mar-a-Lago klubjából – visszakerült dokumentumok között szerepel Kim Dzsong Un észak-koreai vezető Trumppal folytatott üzenetváltása is, amelyet a volt elnök egyszer úgy jellemzett, hogy „szerelmes levelekről” van szó. Szintén az iratok között van Barack Obama, demokrata párti elnök üzenete, amelyet utódjának hagyott a Fehér Házban.
Mint arról a The Washington Post beszámolt, az amerikai levéltárnak gondot okoz, hogy a volt elnök nem tartotta be pontosan az iratok megőrzésére vonatkozó előírásokat és gyakran széttépett hivatalos dokumentumokat, így az archívumnak több száz oldalnyi papírt kellett, illetve kell még összeragasztania.
„Az egyetlen módja, hogy bármely elnök hosszú távon valóban elszámoltatható legyen, ha megőrizzük a feljegyzéseket arról, hogy ki mit mondott, ki mit tett, milyen politikát szorgalmaztak, vagy hajtottak végre. Mindez rendkívül fontos, és (…) túlnyúlik a választásokon és a választási kampányokon” – idézte a lap Lindsay Chervinsky, amerikai elnökökre szakosodott történészt. Chervinsky hozzátette, hogy amennyiben a feljegyzéseket és dokumentumokat nem adják át, „az komoly aggályokat teremthet a következő adminisztráció számára, amely információk hiányában kénytelen vakon repülni”.
A The Washington Post megjegyezte: kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de valamennyi korábbi amerikai kormányzat megszegte az elnöki iratkezelésre vonatkozó törvényt. Általában elektronikus leveleket, vagy hivatalos telefonbeszélgetések leiratait nem adták át a levéltárnak.
A lap megkeresésére az amerikai Országos Levéltár nem kívánta kommentálni az ügyet, Donald Trump szóvivője pedig nem reagált.
