A szenátus külügyi bizottsága által csütörtökön közzétett jelentés szerint 9000 amerikai állampolgár maradt Afganisztánban, amikor az amerikai hadsereg augusztus 31-én kivonult az országból.
A Biden-kormányzat tisztviselői, köztük Antony Blinken külügyminiszter nyilvános nyilatkozataikban azt állították, hogy mindössze 100-150 amerikai maradt Afganisztánban, akik távozási szándékkal fordultak az amerikai kormányhoz. A külügyminisztérium és a védelmi minisztérium tisztviselői ragaszkodtak ehhez a számhoz, még akkor is, amikor a kormány nyilvánosan elismerte, hogy még mindig nagyszámú amerikai állampolgár hagyja el az országot – írja a Daily Caller.
A Jim Risch a bizottság rangidős tagja által aláírt jelentésből kiderül, hogy a külügyminisztérium tisztviselői még augusztus 17-én is úgy vélték, hogy 10-15 ezer amerikai tartózkodik Afganisztánban. A következő két hétben csak 6000 amerikai tudta elhagyni az országot a tálib hatalomátvétel előtt. A képviselőház külügyi bizottsága előtt tett tanúvallomásában Blinken azonban azt állította, hogy „körülbelül 100-150 olyan ember maradt Afganisztánban, aki még el akart menni”.
Az Afganisztánhoz hasonló országban tartózkodó vagy oda látogató amerikaiak számának megbecslése „50%-ban művészet, 50%-ban tudomány és találgatás” – mondták a korábbi kabuli nagykövetség munkatársai a lapnak, mivel az amerikaiakat arra ösztönzik, de nem kötelezik őket, hogy regisztráltassák magukat a Külügyminisztériumban, amikor belépnek egy országba. A munkatársak megjegyezték, hogy a fogadó országok általában jobb becsléseket tudnak adni, mint a nagykövetség, de Afganisztán erre nem volt képes.
Az olyan tisztviselők, mint Blinken és az amerikai Központi Parancsnokság vezetője, Kenneth McKenzie tengerészgyalogsági tábornok, gyakran minősítették az országban maradt amerikaiak számáról szóló nyilatkozataikat azzal, hogy kisebb számmal állnak kapcsolatban, akik „el akarnak menni”.
A kudarchoz hozzájárult az is, hogy a Biden-kormányzat nem készült fel a kivonulás végrehajtására. A nemzetbiztonsági tisztviselők egy nappal azelőtt, hogy Kabul a tálibok kezére került, még mindig a kivonulási terv kidolgozásán dolgoztak, annak ellenére, hogy Biden négy hónappal az Egyesült Államokkal szövetséges kormány összeomlása előtt bejelentette, hogy az amerikai erők kivonulnak Afganisztánból. A jelentés szerint a Nemzetbiztonsági Tanács elmulasztotta a kivonulási műveletek koordinálását a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium között, és a gyors csapatkivonás súlyosbította a sikertelen evakuálási folyamatot.
Miután Kabul elesett a táliboktól, a Biden-kormányzat még mindig lassan szervezte meg a kivonulásra vonatkozó vészhelyzeti válaszlépéseket.
A Közlekedési Minisztérium öt napot várt arra, hogy kiadja a külföldi légitársaságok számára az amerikai repülőterekre történő evakuálás engedélyezését, és hét napot a polgári tartalékrepülőgép-flotta (CRAF) aktiválására. A CRAF egy magán légitársasági flotta, amely válsághelyzetben segítheti az amerikai hadsereget, de „alig használták, és alig volt hatása az evakuálási műveletekre”.
Kormányzati tisztviselők már 2007-ben figyelmeztettek arra, hogy a nem biztonságos és ellenséges országokból való kivonulás terveit jelentősen át kell dolgozni. Ezeknek a terveknek az egyik kulcstényezője az, hogy a fogadó ország kormányára támaszkodnak az evakuálásra szoruló amerikaiak pontos számának megadásában. Ezt a problémát négy elnöki adminisztráció alatt sem sikerült orvosolni.
