Trump és Netanjahu vívmányai támadás alatt állnak

Izraelnek van egy problémája: a Donald Trump korábbi elnök és Benjamin Netanjahu korábbi miniszterelnök által kiépített diplomáciai és katonai kapcsolat jelentős része támadás alatt áll — írja véleménycikkében az Israel Hayom publicistája.

Igaz, néha az, aki meghúzza a ravaszt, egy húti – mint az Egyesült Arab Emírségek elleni rakétatámadásban, amelyet Jichák Herzog elnök látogatása alatt hajtottak végre -, vagy egy iráni, vagy egy libanoni, vagy az ISIS egyik tagja.

A fő felelős azonban ezért a kibontakozásért a Biden-kormányzat, amely minden fronton megbékélést mutat.

Washington törölte a húti lázadókat a terrorszervezetek listájáról, most Szaúd-Arábia a rosszfiú, a népirtó Iránt pedig körbehízelgik Bécsben. Netanjahu Izraelje volt Amerika erős keze térségben, a Biden-kormányzat ezt ássa alá minden erejével.

Izrael szerencséje, hogy Herzogot elnökké választották. Az már előre világos volt, hogy Herzognak az izraeli külpolitika egyik vezéralakjának kell lennie, bár ez nem tartozik a hivatalos szerepkörébe. Miközben Naftali Bennett miniszterelnök pörög, Yair Lapid külügyminiszter pedig jobbra-balra ígérget, Herzog és felesége, Michal jó úton járnak.

Az elnöki látogatás azt jelzi az Egyesült Arab Emírségeknek, hogy Izrael szilárdan kitart elkötelezettsége mellett, alig telt el hét a jelenlegi kormány hivatalba lépése óta anélkül, hogy valamelyik izraeli törvényhozó ne látogatott volna el az Öböl-menti államba.

Az USA békülékeny megközelítése, amely lehetővé tette az orosz agressziót Ukrajnában, a Közel-Keleten is feszültséget okoz. A hútikhoz hasonlóan Washington már nem ellenzi a Nemzetközi Valutaalap Iránnak nyújtott ötmilliárd dolláros hitelét sem.

Hasonlóképpen ahhoz, amint tavaly Antony Blinken külügyminiszter feloldotta az Obama és Trump elnök által korábban az Északi Áramlat 2, a Balti-tenger fenekén húzódó, Oroszország és Németország közötti gázvezetékkel, valamint annak vezérigazgatójával, Matthias Warniggal szemben bevezetett szankciókat. Az ilyen lépéseket a vezetők – Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ebrahim Raiszi iráni elnök – további követelésekre buzdításnak, valamint agresszióra való ösztönzésnek tekintik.

Látva, hogy az USA nem tud egyszerre két „meleg pitére” összpontosítani, a közel-keleti feszültségek valószínűleg növekedni fognak.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az Egyiptommal való kapcsolatok javításáról szóló tárgyalások ellenére – az elnöki látogatások vagy akár az aktív diplomáciai tevékenység Kairóban messze van a realitástól.

Recep Tayyip Erdogan török elnöknek Herzoghoz kellene intéznie az Izraellel való kapcsolatok javítására irányuló jelzéseit. Egy ilyen találkozó a legkívánatosabb fejlemény lenne, de Izraelnek nem kellene túlságosan buzgón szerveznie. Talán az lenne a legjobb, ha Izrael Görögországnak és Ciprusnak is ugyanazt a biztosítékot adná, mint az Egyesült Arab Emírségeknek.

Az Amnesty sürgeti Amerikát, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre

Nagy port kavart az Amnesty International Izraelről szóló jelentése, melyben apartheiddel vádolta a zsidó államot. A szervezet nem hátrál.